Bonyhád - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kisvejke, Mőcsény, Mórágy, Váralja.

Bonyhád első írásos említése 1222-ből származik, ekkor még Bonyhad néven, mint a Pécsi Egyházmegye birtoka. A középkorban jelentős mezőgazdasági település volt, később több nemesi család, köztük a Báthoryak tulajdonába került. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, pusztasággá vált, és csak a 18. század elején kezdődött meg újjáéledése. Gróf Perczel György 1700-as évek elején német telepeseket hívott be a vidékre, akik jelentősen hozzájárultak a település újjáépítéséhez és gazdasági fellendüléséhez. A német ajkú lakosság mellett a 18. század közepétől jelentős zsidó közösség is letelepedett, akik virágzó kereskedelmi és ipari életet teremtettek. A kedvező fejlődésnek köszönhetően Bonyhád 1782-ben mezővárosi rangot kapott II. Józseftől, vásártartási joggal. A 19. században a kézműipar és a kereskedelem tovább fejlődött, Bonyhád a Völgység meghatározó központjává vált. A 20. században számos gyár és üzem telepedett meg, biztosítva a helyiek megélhetését. A második világháború és a holokauszt súlyos tragédiákat okozott a település zsidó és német lakosságának. Bonyhád 1979-ben kapott városi rangot, azóta a Szekszárd-Pécs közlekedési tengely fontos állomása és a térség kulturális-gazdasági központja.