Szekszárd a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Szálka.
Szekszárd elhelyezkedése:
Szekszárd rövid története:
Szekszárd története 1061-ben kezdődött, amikor I. Béla király bencés apátságot alapított a területen, ezzel biztosítva az első írásos említést a településről. Az apátság a középkorban kiemelkedő szerepet játszott, szellemi és gazdasági központként funkcionált, és sokáig meghatározta a település fejlődését. A török hódoltság idején, a 16. században, Szekszárd jelentősen hanyatlott, apátsága elpusztult, és egy kis faluvá sorvadt vissza. A 18. században indult meg a település újjáéledése, főként német telepesek letelepedésével, ekkor élénkült fel a szőlőtermesztés és a kézművesség. Döntő lépés volt a város történetében, amikor 1777-ben Mária Terézia királynő rendeletére Szekszárd lett Tolna vármegye állandó székhelye, ami további fejlődést eredményezett. A 19. században a vármegyei státusz dinamikus növekedést hozott, új közigazgatási épületek, iskolák és kulturális intézmények jöttek létre. Ekkor kapta meg a település a rendezett tanácsú város rangot is, tovább erősítve regionális központi szerepét. Szekszárd a 20. században is megtartotta vezető szerepét a vármegyében, és folyamatosan fejlődött. A mai napig fontos kulturális és gazdasági központ, különösen híres a kiváló vörösborairól, mint az egyik legrégebbi történelmi borvidékünk. Történelme során megőrizte egyedi hangulatát, ötvözve a múlt értékeit a modern élet dinamikájával.
Egyéb hasznos adatok:
Szekszárd településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Szekszárd megye székhely nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 29889 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (31595 fő) 94.6 százaléka. 25166 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 84.2 százaléka, a teljes lakosság 79.65 százaléka. 885 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.96 százaléka, a teljes lakosság 2.8 százaléka. 505 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.69 százaléka, a teljes lakosság 1.6 százaléka.
4059 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.58 százaléka, a teljes lakosság 12.85 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (29889 fő) |
Arány a lakosok között (31595 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 25166 | 84.2 % | 79.65 % |
| Német | 885 | 2.96 % | 2.8 % |
| Roma | 505 | 1.69 % | 1.6 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 100 | 0.33 % | 0.32 % |
| Horvát | 22 | 0.07 % | 0.07 % |
| Szerb | 22 | 0.07 % | 0.07 % |
| Román | 17 | 0.06 % | 0.05 % |
| Ukrán | 11 | 0.04 % | 0.03 % |
| Örmény | 10 | 0.03 % | 0.03 % |
| Szlovák | 10 | 0.03 % | 0.03 % |
| Görög | 6 | 0.02 % | 0.02 % |
| Bolgár | 6 | 0.02 % | 0.02 % |
| Lengyel | 5 | 0.02 % | 0.02 % |
| Szlovén | 5 | 0.02 % | 0.02 % |
| Ruszin | 4 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 4059 | 13.58 % | 12.85 % |
A 2011-es népszámlálás során 34296 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (34576 fő) 99.19 százaléka. 28525 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 83.17 százaléka, a teljes lakosság 82.5 százaléka. 1275 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 3.72 százaléka, a teljes lakosság 3.69 százaléka. 659 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.92 százaléka, a teljes lakosság 1.91 százaléka.
5446 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 15.88 százaléka, a teljes lakosság 15.75 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (34296 fő) |
Arány a lakosok között (34576 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 28525 | 83.17 % | 82.5 % |
| Német | 1275 | 3.72 % | 3.69 % |
| Roma | 659 | 1.92 % | 1.91 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 82 | 0.24 % | 0.24 % |
| Román | 40 | 0.12 % | 0.12 % |
| Horvát | 33 | 0.1 % | 0.1 % |
| Szerb | 27 | 0.08 % | 0.08 % |
| Szlovák | 17 | 0.05 % | 0.05 % |
| Lengyel | 9 | 0.03 % | 0.03 % |
| Örmény | 8 | 0.02 % | 0.02 % |
| Bolgár | 5 | 0.01 % | 0.01 % |
| Ukrán | 5 | 0.01 % | 0.01 % |
| Görög | 4 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 5446 | 15.88 % | 15.75 % |
A 2011-es népszámlálás során 36219 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (36288 fő) 99.81 százaléka. 34031 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 93.96 százaléka, a teljes lakosság 93.78 százaléka. 1047 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.89 százaléka, a teljes lakosság 2.89 százaléka. 378 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.04 százaléka, a teljes lakosság 1.04 százaléka.
1638 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 4.52 százaléka, a teljes lakosság 4.51 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (36219 fő) |
Arány a lakosok között (36288 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 34031 | 93.96 % | 93.78 % |
| Német | 1047 | 2.89 % | 2.89 % |
| Roma | 378 | 1.04 % | 1.04 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 49 | 0.14 % | 0.14 % |
| Horvát | 22 | 0.06 % | 0.06 % |
| Szlovák | 21 | 0.06 % | 0.06 % |
| Szerb | 16 | 0.04 % | 0.04 % |
| Ukrán | 14 | 0.04 % | 0.04 % |
| Román | 12 | 0.03 % | 0.03 % |
| Lengyel | 8 | 0.02 % | 0.02 % |
| Szlovén | 6 | 0.02 % | 0.02 % |
| Bolgár | 4 | 0.01 % | 0.01 % |
| Örmény | 4 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 1638 | 4.52 % | 4.51 % |
Szekszárd település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 36341 fő |
| 1987. január 1. | 36692 fő |
| 1988. január 1. | 36654 fő |
| 1989. január 1. | 36824 fő |
| 1990. január 1. | 37089 fő |
| 1991. január 1. | 37173 fő |
| 1992. január 1. | 37338 fő |
| 1993. január 1. | 37436 fő |
| 1994. január 1. | 37508 fő |
| 1995. január 1. | 37339 fő |
| 1996. január 1. | 37070 fő |
| 1997. január 1. | 37032 fő |
| 1998. január 1. | 36955 fő |
| 1999. január 1. | 36812 fő |
| 2000. január 1. | 36634 fő |
| 2001. január 1. | 36288 fő |
| 2002. január 1. | 36087 fő |
| 2003. január 1. | 35789 fő |
| 2004. január 1. | 35474 fő |
| 2005. január 1. | 35101 fő |
| 2006. január 1. | 35110 fő |
| 2007. január 1. | 35040 fő |
| 2008. január 1. | 34955 fő |
| 2009. január 1. | 34818 fő |
| 2010. január 1. | 34715 fő |
| 2011. január 1. | 34576 fő |
| 2012. január 1. | 34368 fő |
| 2013. január 1. | 34206 fő |
| 2014. január 1. | 34040 fő |
| 2015. január 1. | 33859 fő |
| 2016. január 1. | 33710 fő |
| 2017. január 1. | 33375 fő |
| 2018. január 1. | 32974 fő |
| 2019. január 1. | 32488 fő |
| 2020. január 1. | 32126 fő |
| 2021. január 1. | 31595 fő |
| 2022. január 1. | 30963 fő |
| 2023. január 1. | 30407 fő |
| 2024. január 1. | 30106 fő |
| 2025. január 1. | 29663 fő |
Szekszárd településen működő postai szolgáltatások:
Szekszárd településen működő postaautomaták:
Szekszárd településen működő benzinkutak:
Szekszárd településen működő bankokfiókok:
Szekszárd településen működő ATM-ek:
Szekszárd településen működő bölcsödék:
Szekszárd településen működő Óvodák:
Szekszárd településen működő általános iskolák:
Szekszárd településen működő középiskolák:
Szekszárd településen működő gyógyszertárak:
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől péntekig: 7:30-19:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8:00-12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől péntekig naponta: 8:00 órától-18:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8:00 órától-12:00 óráig, vasárnap: zárva, munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől péntekig naponta: 8:00-18:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8:00-12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon hétfőtől-péntekig: 08:00 órától-20:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08:00 órától-20:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva. Adventi vasárnapokon 09:00 órától-17:00 óráig. Folyó év december 24. és 31. napján, amennyiben az hétfőtől-szombatig terjedő napokra esik: 08:00 órától-12:00 óráig.
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől péntekig 8:00-18:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8:00-12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől-péntekig: 7:00-17:00 óráig,szombaton és pihenőnapon zárva,vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől-péntekig: 8.00 órától-16.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől péntekig: 08:00 órától-20:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08:00 órától-20:00 óráig vasárnap: 08:00 órától-19:00 óráig, munkaszüneti napon: zárva, Semmelweis napon a hét adott napjának megfelelő nyitvatartási rend szerint, december 24-én: 08:00 órától-12:00 óráig, december 31-én: 08:00 órától-18:00 óráig.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő-péntekig: 8:00-17:00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: 8.00-11.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Szekszárd településen működő háziorvosi rendelők:
Szekszárd településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Szekszárd településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Szekszárd településen működő orvosi ügyeletek:
Gyermek ügyelet: 16-22 (hétvégén 08-14)
Szekszárd településen működő templomok:
Szekszárd megye székhely vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 29889 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (31595 fő) 94.6 százaléka. 8855 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 29.63 százaléka, a teljes lakosság 28.03 százaléka.2029 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 6.79 százaléka, a teljes lakosság 6.42 százaléka.690 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.31 százaléka, a teljes lakosság 2.18 százaléka.
5546 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 18.56 százaléka, a teljes lakosság 17.55 százaléka.
12006 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 40.17 százaléka, a teljes lakosság 38 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (29889 fő) |
Arány a lakosok között (31595 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 8855 | 29.63 % | 28.03 % |
| Református | 2029 | 6.79 % | 6.42 % |
| Evangélikus | 690 | 2.31 % | 2.18 % |
| Más keresztény vallású | 334 | 1.12 % | 1.06 % |
| Más valláshoz tartozó | 70 | 0.23 % | 0.22 % |
| Görög katolikus | 69 | 0.23 % | 0.22 % |
| ortodox | 14 | 0.05 % | 0.04 % |
| Izraelita | 10 | 0.03 % | 0.03 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 5546 | 18.56 % | 17.55 % |
| Nem nyilatkozott | 12006 | 40.17 % | 38 % |
A 2011-es népszámlálás során 34296 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (34576 fő) 99.19 százaléka. 12567 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 36.64 százaléka, a teljes lakosság 36.35 százaléka.2398 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 6.99 százaléka, a teljes lakosság 6.94 százaléka.818 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.39 százaléka, a teljes lakosság 2.37 százaléka.
8082 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 23.57 százaléka, a teljes lakosság 23.37 százaléka.
9905 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 28.88 százaléka, a teljes lakosság 28.65 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (34296 fő) |
Arány a lakosok között (34576 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 12567 | 36.64 % | 36.35 % |
| Református | 2398 | 6.99 % | 6.94 % |
| Evangélikus | 818 | 2.39 % | 2.37 % |
| Más keresztény vallású | 338 | 0.99 % | 0.98 % |
| Más valláshoz tartozó | 103 | 0.3 % | 0.3 % |
| Görög katolikus | 56 | 0.16 % | 0.16 % |
| ortodox | 13 | 0.04 % | 0.04 % |
| Izraelita | 12 | 0.03 % | 0.03 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 8082 | 23.57 % | 23.37 % |
| Nem nyilatkozott | 9905 | 28.88 % | 28.65 % |
A 2001-es népszámlálás során 36219 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (36288 fő) 99.81 százaléka. 19392 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 53.54 százaléka, a teljes lakosság 53.44 százaléka.3754 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 10.36 százaléka, a teljes lakosság 10.35 százaléka.1156 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.19 százaléka, a teljes lakosság 3.19 százaléka.
8188 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 22.61 százaléka, a teljes lakosság 22.56 százaléka.
3318 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 9.16 százaléka, a teljes lakosság 9.14 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (36219 fő) |
Arány a lakosok között (36288 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 19392 | 53.54 % | 53.44 % |
| Református | 3754 | 10.36 % | 10.35 % |
| Evangélikus | 1156 | 3.19 % | 3.19 % |
| Más keresztény vallású | 220 | 0.61 % | 0.61 % |
| Görög katolikus | 113 | 0.31 % | 0.31 % |
| Más valláshoz tartozó | 51 | 0.14 % | 0.14 % |
| ortodox | 14 | 0.04 % | 0.04 % |
| Izraelita | 12 | 0.03 % | 0.03 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 8188 | 22.61 % | 22.56 % |
| Nem nyilatkozott | 3318 | 9.16 % | 9.14 % |
