Váralja a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Váralja elhelyezkedése:
Váralja rövid története:
Váralja első írásos említése 1542-ből származik, ekkor "Warallya" néven szerepelt a dombóvári uradalom részeként. Nevét a közeli dombóvári vár alatti elhelyezkedéséről kapta, ami a település földrajzi jellemzőjére utal. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, majd a 18. század elején kezdődött újra élete, amikor német telepesek érkeztek a Mercy, majd Esterházy birtokokra, főként a 1720-as és 1730-as években. Ekkoriban épült fel katolikus temploma is, körülbelül 1760-1763 között, amely ma is a falu központjában áll. A település fejlődését jelentősen meghatározta a szénbányászat, amely 1909 körül indult meg a környékén. A bánya hosszú ideig a falu legfontosabb munkaadója volt, vonzva a munkaerőt a környező településekről is. A második világháború után, 1945-1946-ban a német lakosság egy részét kitelepítették, helyükre felvidéki magyar családok érkeztek a lakosságcsere során. A bányászat a 20. század második felében hanyatlásnak indult, a váraljai bánya 1970-ben végleg bezárt. Ma Váralja a Dombóvári járás része, békés kis falu, mely büszkén őrzi sokszínű történelmi örökségét.
Egyéb hasznos adatok:
Váralja településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Váralja község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 749 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (811 fő) 92.36 százaléka. 643 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 85.85 százaléka, a teljes lakosság 79.28 százaléka. 39 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 5.21 százaléka, a teljes lakosság 4.81 százaléka. 32 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.27 százaléka, a teljes lakosság 3.95 százaléka.
98 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.08 százaléka, a teljes lakosság 12.08 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (749 fő) |
Arány a lakosok között (811 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 643 | 85.85 % | 79.28 % |
| Roma | 39 | 5.21 % | 4.81 % |
| Német | 32 | 4.27 % | 3.95 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 4 | 0.53 % | 0.49 % |
| Nem nyilatkozott | 98 | 13.08 % | 12.08 % |
A 2011-es népszámlálás során 857 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (894 fő) 95.86 százaléka. 735 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 85.76 százaléka, a teljes lakosság 82.21 százaléka. 90 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 10.5 százaléka, a teljes lakosság 10.07 százaléka. 44 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 5.13 százaléka, a teljes lakosság 4.92 százaléka.
114 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.3 százaléka, a teljes lakosság 12.75 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (857 fő) |
Arány a lakosok között (894 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 735 | 85.76 % | 82.21 % |
| Német | 90 | 10.5 % | 10.07 % |
| Roma | 44 | 5.13 % | 4.92 % |
| Nem nyilatkozott | 114 | 13.3 % | 12.75 % |
A 2011-es népszámlálás során 1038 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1041 fő) 99.71 százaléka. 933 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 89.88 százaléka, a teljes lakosság 89.63 százaléka. 88 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 8.48 százaléka, a teljes lakosság 8.45 százaléka. 76 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 7.32 százaléka, a teljes lakosság 7.3 százaléka.
85 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 8.19 százaléka, a teljes lakosság 8.17 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1038 fő) |
Arány a lakosok között (1041 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 933 | 89.88 % | 89.63 % |
| Német | 88 | 8.48 % | 8.45 % |
| Roma | 76 | 7.32 % | 7.3 % |
| Szlovák | 3 | 0.29 % | 0.29 % |
| Nem nyilatkozott | 85 | 8.19 % | 8.17 % |
Váralja település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 1182 fő |
| 1987. január 1. | 1160 fő |
| 1988. január 1. | 1169 fő |
| 1989. január 1. | 1176 fő |
| 1990. január 1. | 1142 fő |
| 1991. január 1. | 1123 fő |
| 1992. január 1. | 1113 fő |
| 1993. január 1. | 1108 fő |
| 1994. január 1. | 1101 fő |
| 1995. január 1. | 1098 fő |
| 1996. január 1. | 1102 fő |
| 1997. január 1. | 1078 fő |
| 1998. január 1. | 1065 fő |
| 1999. január 1. | 1033 fő |
| 2000. január 1. | 1015 fő |
| 2001. január 1. | 1041 fő |
| 2002. január 1. | 1037 fő |
| 2003. január 1. | 1026 fő |
| 2004. január 1. | 1018 fő |
| 2005. január 1. | 993 fő |
| 2006. január 1. | 968 fő |
| 2007. január 1. | 961 fő |
| 2008. január 1. | 951 fő |
| 2009. január 1. | 942 fő |
| 2010. január 1. | 907 fő |
| 2011. január 1. | 894 fő |
| 2012. január 1. | 877 fő |
| 2013. január 1. | 875 fő |
| 2014. január 1. | 875 fő |
| 2015. január 1. | 865 fő |
| 2016. január 1. | 854 fő |
| 2017. január 1. | 841 fő |
| 2018. január 1. | 832 fő |
| 2019. január 1. | 823 fő |
| 2020. január 1. | 806 fő |
| 2021. január 1. | 811 fő |
| 2022. január 1. | 816 fő |
| 2023. január 1. | 788 fő |
| 2024. január 1. | 782 fő |
| 2025. január 1. | 780 fő |
Váralja településen működő postai szolgáltatások:
Váralja településen működő postaautomaták:
Váralja településen működő benzinkutak:
Váralja településen működő bankokfiókok:
Váralja településen működő ATM-ek:
Váralja településen működő bölcsödék:
Váralja településen működő Óvodák:
Váralja településen működő általános iskolák:
Váralja településen működő középiskolák:
Váralja településen működő gyógyszertárak:
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő, szerda, csütörtök: 07:30-12:00 és 12:30-16:00 óráig, kedd: 07:30-12:00 és 12:30-17:00 óráig, péntek: 07:30-12:00 és 12:30-15:00 óráig, szombaton és pihenőnapon, továbbá vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-csütörtökig: 8:00 órától-12:00 óráig és 12:30 órától-17:00 óráig péntek: 08:00 órától-12:00 óráig és 12:30 órától-16:00 óráig szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap: zárva, munkaszüneti napon: zárva, Semmelweis napon: 08:00 órától-12:00 óráig és 12:30 órától-16:00 óráig
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 08:00 órától-17:00 óráig, szombaton és pihenőnapokon, továbbá vasárnap és munkaszüneti napokon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-szombatig: 08:00-19:00 óráig, vasárnap: 09:00-16:00 óráig, munkaszüneti napon: zárva. Semmelweis napon a hét adott napjának megfelelő a nyitva tartás. December 24-én a hét adott napjának megfelelő nyitástól 12:00 óráig, december 31-én a hét adott napjának megfelelő nyitástól 18:00 óráig.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő-péntek: 7:30-12:00 és 12:30-16:00 óráig, szombaton és pihenőnapon ügyeletes héten nyitva: 7:30-12:00 óráig, egyéb heteken: zárva. Vasárnap és munkaszüneti napon zárva.
Váralja településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Dienes Csaba Emil
BETÖLTETLEN
Dr. Fekete László
Dr. Varjú János
Váralja településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Váralja településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Váralja településen működő orvosi ügyeletek:
Váralja településen működő templomok:
Váralja község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 749 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (811 fő) 92.36 százaléka. 160 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 21.36 százaléka, a teljes lakosság 19.73 százaléka.122 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 16.29 százaléka, a teljes lakosság 15.04 százaléka.89 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 11.88 százaléka, a teljes lakosság 10.97 százaléka.
93 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 12.42 százaléka, a teljes lakosság 11.47 százaléka.
253 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 33.78 százaléka, a teljes lakosság 31.2 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (749 fő) |
Arány a lakosok között (811 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 160 | 21.36 % | 19.73 % |
| Református | 122 | 16.29 % | 15.04 % |
| Evangélikus | 89 | 11.88 % | 10.97 % |
| Más keresztény vallású | 14 | 1.87 % | 1.73 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 93 | 12.42 % | 11.47 % |
| Nem nyilatkozott | 253 | 33.78 % | 31.2 % |
A 2011-es népszámlálás során 857 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (894 fő) 95.86 százaléka. 208 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 24.27 százaléka, a teljes lakosság 23.27 százaléka.200 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 23.34 százaléka, a teljes lakosság 22.37 százaléka.113 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 13.19 százaléka, a teljes lakosság 12.64 százaléka.
162 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 18.9 százaléka, a teljes lakosság 18.12 százaléka.
137 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 15.99 százaléka, a teljes lakosság 15.32 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (857 fő) |
Arány a lakosok között (894 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 208 | 24.27 % | 23.27 % |
| Római katolikus | 200 | 23.34 % | 22.37 % |
| Evangélikus | 113 | 13.19 % | 12.64 % |
| Más keresztény vallású | 35 | 4.08 % | 3.91 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 162 | 18.9 % | 18.12 % |
| Nem nyilatkozott | 137 | 15.99 % | 15.32 % |
A 2001-es népszámlálás során 1038 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1041 fő) 99.71 százaléka. 328 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 31.6 százaléka, a teljes lakosság 31.51 százaléka.283 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 27.26 százaléka, a teljes lakosság 27.19 százaléka.151 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 14.55 százaléka, a teljes lakosság 14.51 százaléka.
98 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 9.44 százaléka, a teljes lakosság 9.41 százaléka.
137 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.2 százaléka, a teljes lakosság 13.16 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1038 fő) |
Arány a lakosok között (1041 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 328 | 31.6 % | 31.51 % |
| Református | 283 | 27.26 % | 27.19 % |
| Evangélikus | 151 | 14.55 % | 14.51 % |
| Más keresztény vallású | 39 | 3.76 % | 3.75 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 98 | 9.44 % | 9.41 % |
| Nem nyilatkozott | 137 | 13.2 % | 13.16 % |
