Rigács - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Gógánfa településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bazsi, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Megyer, Sümegprága, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes.

Rigács nevét először 1326-ban említik írásban, „Rygach” formában, mint Somlóvár tartozékát. A középkorban a falu a Somlóhoz tartozó nemesi birtokok része volt, többször is gazdát cserélt a helyi előkelők között. A 15. század végén, egészen pontosan 1488-ban Bakócz Tamás családjának birtokaként szerepel a feljegyzésekben. A török hódoltság idején a település sorsa megpecsételődött: a 16. század második felében elnéptelenedett, és pusztává vált. Rigács újjáéledésére csak a 18. század elején került sor, amikor a betelepítéseknek köszönhetően ismét lakottá vált, főként német és szlovák telepesekkel. Ekkor már az Esterházy család birtokolta a területet, akik a környező falvakhoz hasonlóan Rigács fejlődésében is jelentős szerepet játszottak. A 19. században Rigács tipikus mezőgazdasági falu volt, mely Veszprém vármegyéhez, majd később, a megyerendezések során Zala vármegyéhez tartozott. A két világháború közötti időszakban a település életében nem történtek jelentős változások, megőrizte agrár jellegét és kis lélekszámát. A 20. század közepétől közigazgatásilag a tapolcai járáshoz tartozott, a környező településekkel együtt fejlődött. Ma Rigács egy csendes, Veszprém vármegyei kistelepülés, melynek történelme hűen tükrözi a régió viharos múltját és kitartó újjáépítéseit.