Zalaerdőd a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Gógánfa településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bazsi, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Megyer, Rigács, Sümegprága, Ukk, Zalagyömörő, Zalameggyes.
Zalaerdőd elhelyezkedése:
Zalaerdőd rövid története:
Zalaerdőd első írásos említése 1420-ból származik, ekkor még egyszerűen Erdőd néven szerepelt a Batthyány család birtokában lévő település. A név maga is a környező erdős területekre utal, amely a Zalai-dombság tipikus jellemzője. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, és csak a 18. században kezdődött meg újratelepítése. Az újraéledő település továbbra is a Batthyány uradalom része maradt, akik jelentős szerepet játszottak a környék gazdasági és társadalmi életében. A katolikus plébánia csak 1778-ban alakult meg, a mai templom pedig a 19. század elején épült, késő barokk stílusban. A 19. században Zalaerdőd mezőgazdasági jellegű településként fejlődött, ahol a lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott. A település hosszú ideig a zalaszentgróti járáshoz tartozott, majd a 20. század folyamán többször is változott a közigazgatási besorolása. A második világháború utáni időszakban a mezőgazdaság kollektivizálása jelentősen átalakította a falu életét. A 20. század második felében, hasonlóan sok vidéki településhez, Zalaerdőd is szembesült az elvándorlással és a népességfogyással. Napjainkban a falu igyekszik megőrizni vidéki báját, miközben a turizmus és a helyi értékekre épülő fejlesztések kapnak hangsúlyt.
Egyéb hasznos adatok:
Zalaerdőd településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Zalaerdőd község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 238 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (255 fő) 93.33 százaléka. 214 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 89.92 százaléka, a teljes lakosság 83.92 százaléka. 3 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.26 százaléka, a teljes lakosság 1.18 százaléka. 3 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.26 százaléka, a teljes lakosság 1.18 százaléka.
22 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 9.24 százaléka, a teljes lakosság 8.63 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (238 fő) |
Arány a lakosok között (255 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 214 | 89.92 % | 83.92 % |
| Roma | 3 | 1.26 % | 1.18 % |
| Német | 3 | 1.26 % | 1.18 % |
| Nem nyilatkozott | 22 | 9.24 % | 8.63 % |
A 2011-es népszámlálás során 276 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (327 fő) 84.4 százaléka. 266 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 96.38 százaléka, a teljes lakosság 81.35 százaléka.
10 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 3.62 százaléka, a teljes lakosság 3.06 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (276 fő) |
Arány a lakosok között (327 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 266 | 96.38 % | 81.35 % |
| Nem nyilatkozott | 10 | 3.62 % | 3.06 % |
A 2011-es népszámlálás során 321 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (354 fő) 90.68 százaléka. 315 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 98.13 százaléka, a teljes lakosság 88.98 százaléka.
6 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.87 százaléka, a teljes lakosság 1.69 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (321 fő) |
Arány a lakosok között (354 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 315 | 98.13 % | 88.98 % |
| Nem nyilatkozott | 6 | 1.87 % | 1.69 % |
Zalaerdőd település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 483 fő |
| 1987. január 1. | 467 fő |
| 1988. január 1. | 451 fő |
| 1989. január 1. | 436 fő |
| 1990. január 1. | 423 fő |
| 1991. január 1. | 415 fő |
| 1992. január 1. | 412 fő |
| 1993. január 1. | 408 fő |
| 1994. január 1. | 405 fő |
| 1995. január 1. | 396 fő |
| 1996. január 1. | 387 fő |
| 1997. január 1. | 386 fő |
| 1998. január 1. | 379 fő |
| 1999. január 1. | 377 fő |
| 2000. január 1. | 366 fő |
| 2001. január 1. | 354 fő |
| 2002. január 1. | 349 fő |
| 2003. január 1. | 344 fő |
| 2004. január 1. | 346 fő |
| 2005. január 1. | 342 fő |
| 2006. január 1. | 332 fő |
| 2007. január 1. | 333 fő |
| 2008. január 1. | 323 fő |
| 2009. január 1. | 324 fő |
| 2010. január 1. | 313 fő |
| 2011. január 1. | 327 fő |
| 2012. január 1. | 310 fő |
| 2013. január 1. | 298 fő |
| 2014. január 1. | 285 fő |
| 2015. január 1. | 263 fő |
| 2016. január 1. | 259 fő |
| 2017. január 1. | 248 fő |
| 2018. január 1. | 251 fő |
| 2019. január 1. | 255 fő |
| 2020. január 1. | 260 fő |
| 2021. január 1. | 255 fő |
| 2022. január 1. | 248 fő |
| 2023. január 1. | 253 fő |
| 2024. január 1. | 258 fő |
| 2025. január 1. | 258 fő |
Zalaerdőd településen működő postai szolgáltatások:
Zalaerdőd településen működő postaautomaták:
Zalaerdőd településen működő benzinkutak:
Zalaerdőd településen működő bankokfiókok:
Zalaerdőd településen működő ATM-ek:
Zalaerdőd településen működő bölcsödék:
Zalaerdőd településen működő Óvodák:
Zalaerdőd településen működő általános iskolák:
Zalaerdőd településen működő középiskolák:
Zalaerdőd településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 07:30 – 15:30 óráig, kedden: 07:30 – 15:30 óráig, szerdán: 07:30 – 15:30 óráig, csütörtökön: 07:30 – 15:30 óráig, pénteken: 07:30 – 15:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 08:00 – 11:00 óráig, kedden: 12:00 – 15:00 óráig, szerdán: 12:00 – 15:00 óráig, csütörtökön: zárva, pénteken: 08:00 – 11:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 07:30 – 17:00 óráig, kedden: 07:30 – 17:00 óráig, szerdán: 07:30 – 17:00 óráig, csütörtökön: 07:30 – 17:00 óráig, péneteken: 07:30 – 17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 07:30 – 12:30 óráig (csak ügyelet esetén), Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartás: hétfő: 7.30-17.30 óráig kedd: 7.30-17.30 óráig szerda: 7.30-17.30 óráig csütörtök: 7.30-17.30 óráig péntek: 7.30-17.30 óráig szombat: zárva vasárnap: zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőn: 07:30 – 17:30 óráig, kedden: 07:30 – 17:30 óráig, szerdán: 07:30 – 17:30 óráig, csütörtökön: 07:30 – 17:30 óráig, pénteken: 07:30 – 17:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Zalaerdőd településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Nagy Zoltán Imre
Zalaerdőd településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Zalaerdőd településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Zalaerdőd településen működő orvosi ügyeletek:
Zalaerdőd településen működő templomok:
Zalaerdőd község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 238 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (255 fő) 93.33 százaléka. 120 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 50.42 százaléka, a teljes lakosság 47.06 százaléka.9 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.78 százaléka, a teljes lakosság 3.53 százaléka.5 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.1 százaléka, a teljes lakosság 1.96 százaléka.
24 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 10.08 százaléka, a teljes lakosság 9.41 százaléka.
71 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 29.83 százaléka, a teljes lakosság 27.84 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (238 fő) |
Arány a lakosok között (255 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 120 | 50.42 % | 47.06 % |
| Református | 9 | 3.78 % | 3.53 % |
| Más keresztény vallású | 5 | 2.1 % | 1.96 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 24 | 10.08 % | 9.41 % |
| Nem nyilatkozott | 71 | 29.83 % | 27.84 % |
A 2011-es népszámlálás során 276 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (327 fő) 84.4 százaléka. 242 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 87.68 százaléka, a teljes lakosság 74.01 százaléka.9 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.26 százaléka, a teljes lakosság 2.75 százaléka.
4 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 1.45 százaléka, a teljes lakosság 1.22 százaléka.
21 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 7.61 százaléka, a teljes lakosság 6.42 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (276 fő) |
Arány a lakosok között (327 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 242 | 87.68 % | 74.01 % |
| Református | 9 | 3.26 % | 2.75 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 4 | 1.45 % | 1.22 % |
| Nem nyilatkozott | 21 | 7.61 % | 6.42 % |
A 2001-es népszámlálás során 321 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (354 fő) 90.68 százaléka. 305 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 95.02 százaléka, a teljes lakosság 86.16 százaléka.3 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.93 százaléka, a teljes lakosság 0.85 százaléka.
11 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 3.43 százaléka, a teljes lakosság 3.11 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (321 fő) |
Arány a lakosok között (354 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 305 | 95.02 % | 86.16 % |
| Református | 3 | 0.93 % | 0.85 % |
| Nem nyilatkozott | 11 | 3.43 % | 3.11 % |
