Nemeskeresztúr - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Jánosháza településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Boba, Borgáta, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk.

Nemeskeresztúr település első írásos említése 1390-ből származik, ekkor még egyszerűen Keresztúr néven szerepelt a Csákányi család birtokaként. A "Keresztúr" név a keresztény szimbolikára, esetlegesen egy templomra vagy apátságra utalhat, míg a "Nemes" előtag a későbbiekben a lakosság összetételére, a nemesi jogállású családok jelentős számára hívja fel a figyelmet. A község a középkorban és a török hódoltság idején is fennmaradt; a nemesi jelleg valószínűleg hozzájárult a település folytonosságához a nehéz időkben. Birtokosai között számos nemes család váltotta egymást az évszázadok során, többek között a Batthyány és a Sárffy családok is birtokoltak itt földeket. A 18. században, a békésebb idők beköszöntével a falu ismét fejlődésnek indult, életét a mezőgazdasági tevékenységek jellemezték. Ekkoriban is megőrizte "nemesi község" jellegét, ahol a kisnemesi réteg jelentős szerepet játszott a helyi igazgatásban és társadalmi életben. Az 1848–49-es szabadságharc utáni jobbágyfelszabadítás és földreformok átalakították a tulajdonviszonyokat, de a település jellegét még sokáig meghatározta a nemesi múlt. A 20. század elején is jellemző volt rá a főként mezőgazdaságból élő, hagyományos vidéki életmód. A 20. század második felének társadalmi és gazdasági változásai, így a kollektivizálás is érintették, de a falu megőrizte identitását. Ma Nemeskeresztúr egy békés, Nyugat-Dunántúli település, mely büszkén őrzi múltjának emlékeit és értékeit.