Csenger - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Csengersima, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva.

Csenger első írásos említése 1218-ból származik "Chunger" néven, amikor II. András király a Gutkeled családnak adományozta. A középkorban a Gutkeled família birtokában volt, majd a Báthory család a 15. század elejétől vált birtokosává. A település már ekkor fontos szerepet játszott a térség életében, köszönhetően kedvező földrajzi fekvésének. A reformáció idején Csenger az észak-tiszántúli reformátusság egyik központjává vált, itt tartották a 1538-as nevezetes zsinatot, mely elfogadta a helvét hitvallást. A török hódoltság alatt többször is elnéptelenedett, de mindig újjáépült, megőrizve vallási és kulturális jelentőségét. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1703-ban kuruc seregek vonultak át rajta, és a település részt vett a mozgalomban. A 18. és 19. században lassú fejlődés jellemezte, és 1872-től nagyközségként Szatmár vármegye egyik járási székhelye lett. A 20. század elején vasúti összeköttetés is kiépült, ami tovább segítette a gazdasági és társadalmi fejlődését. Csenger 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot, ezzel is elismerve regionális központi szerepét. Ma is a Felső-Tisza-vidék egyik fontos oktatási, egészségügyi és közigazgatási központja, gazdag történelmi és kulturális örökséggel.