Visegrád - információk, adatok, elérhetőségek

Visegrád neve szláv eredetű, jelentése „magas vár”, és bár a területen már a római korban is állt erődítmény, a település első hiteles írásos említése 1235-ből származik, IV. Béla király idejéből. A tatárjárás után IV. Béla kezdte meg a Fellegvár és az alsóvár erődrendszerének újjáépítését, amely a XIII. század végére jelentős királyi központtá vált. Az Anjou-korban, különösen I. Károly uralkodása alatt, Visegrád élte fénykorát, Magyarország egyik legfontosabb királyi székhelyévé emelkedve. Itt került sor 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozóra, ahol a magyar, cseh és lengyel uralkodók szövetséget kötöttek, megkerülve a bécsi vámokat. Nagy Lajos és Zsigmond király idején is megmaradt királyi központnak, utóbbi építkezései révén a gótikus palota tovább bővült. Mátyás király uralkodása alatt a palota megkapta reneszánsz díszítését, és az akkori Európa egyik legszebb királyi rezidenciájává vált. A török hódítás következtében a város és vára a XVI. század közepén elvesztette jelentőségét, súlyos károkat szenvedett, és évszázadokra elnéptelenedett. Csak a XVIII. században indult meg az újjáépítés és a régészeti feltárások, melyek fokozatosan hozták napvilágra a letűnt pompát. A XX. század során Visegrád a magyar történelem egyik ikonikus helyszíneként, népszerű turisztikai célponttá és nemzetközi jelentőségű örökséggé vált. Ma is a Dunakanyar gyöngyszeme, mely folyamatosan vonzza a látogatókat a felújított fellegvárral, a királyi palotával és a Salamon-toronnyal, élő emlékként őrizve gazdag múltját.