Szúcs a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Szúcs elhelyezkedése:
Szúcs rövid története:
Szúcs település első írásos említése 1310-ből származik, ekkor "Zuch" vagy "Zwch" néven említik az Aba nemzetség ágai ágának birtokai között. A középkor során a falu több nemesi család, köztük az Egri káptalan tulajdonában is állt. A török hódoltság idején, a 16. és 17. században, Szúcs is súlyos károkat szenvedett, elnéptelenedett és pusztává vált. Újjáéledése az 18. század elején kezdődött, amikor az Orczy család kezdeményezte a település újratelepítését. A falu ismét fejlődésnek indult, később pedig a Zichy család birtokába került. A mai római katolikus templomot, amely Szent József tiszteletére szentelték, 1829-ben építették egy korábbi, kisebb templom helyén. A 19. és 20. században Szúcs jellemzően mezőgazdasági jellegű település maradt, lakói a földművelésből és az erdőgazdálkodásból éltek. Napjainkban Szúcs egy csendes, Mátraaljai falu, mely Heves vármegye jellegzetes települései közé tartozik.
Egyéb hasznos adatok:
Szúcs településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Szúcs község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 362 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (390 fő) 92.82 százaléka. 274 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 75.69 százaléka, a teljes lakosság 70.26 százaléka. 103 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 28.45 százaléka, a teljes lakosság 26.41 százaléka.
43 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 11.88 százaléka, a teljes lakosság 11.03 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (362 fő) |
Arány a lakosok között (390 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 274 | 75.69 % | 70.26 % |
| Roma | 103 | 28.45 % | 26.41 % |
| Nem nyilatkozott | 43 | 11.88 % | 11.03 % |
A 2011-es népszámlálás során 397 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (457 fő) 86.87 százaléka. 329 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 82.87 százaléka, a teljes lakosság 71.99 százaléka. 103 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 25.94 százaléka, a teljes lakosság 22.54 százaléka.
68 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 17.13 százaléka, a teljes lakosság 14.88 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (397 fő) |
Arány a lakosok között (457 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 329 | 82.87 % | 71.99 % |
| Roma | 103 | 25.94 % | 22.54 % |
| Nem nyilatkozott | 68 | 17.13 % | 14.88 % |
A 2011-es népszámlálás során 439 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (462 fő) 95.02 százaléka. 381 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 86.79 százaléka, a teljes lakosság 82.47 százaléka. 50 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 11.39 százaléka, a teljes lakosság 10.82 százaléka.
8 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.82 százaléka, a teljes lakosság 1.73 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (439 fő) |
Arány a lakosok között (462 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 381 | 86.79 % | 82.47 % |
| Roma | 50 | 11.39 % | 10.82 % |
| Nem nyilatkozott | 8 | 1.82 % | 1.73 % |
Szúcs település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 490 fő |
| 1987. január 1. | 481 fő |
| 1988. január 1. | 474 fő |
| 1989. január 1. | 465 fő |
| 1990. január 1. | 458 fő |
| 1991. január 1. | 459 fő |
| 1992. január 1. | 453 fő |
| 1993. január 1. | 463 fő |
| 1994. január 1. | 468 fő |
| 1995. január 1. | 464 fő |
| 1996. január 1. | 475 fő |
| 1997. január 1. | 468 fő |
| 1998. január 1. | 462 fő |
| 1999. január 1. | 458 fő |
| 2000. január 1. | 451 fő |
| 2001. január 1. | 462 fő |
| 2002. január 1. | 456 fő |
| 2003. január 1. | 460 fő |
| 2004. január 1. | 442 fő |
| 2005. január 1. | 453 fő |
| 2006. január 1. | 457 fő |
| 2007. január 1. | 455 fő |
| 2008. január 1. | 473 fő |
| 2009. január 1. | 455 fő |
| 2010. január 1. | 466 fő |
| 2011. január 1. | 457 fő |
| 2012. január 1. | 452 fő |
| 2013. január 1. | 464 fő |
| 2014. január 1. | 464 fő |
| 2015. január 1. | 454 fő |
| 2016. január 1. | 444 fő |
| 2017. január 1. | 419 fő |
| 2018. január 1. | 406 fő |
| 2019. január 1. | 396 fő |
| 2020. január 1. | 398 fő |
| 2021. január 1. | 390 fő |
| 2022. január 1. | 377 fő |
| 2023. január 1. | 371 fő |
| 2024. január 1. | 367 fő |
| 2025. január 1. | 367 fő |
Szúcs településen működő postai szolgáltatások:
Szúcs településen működő postaautomaták:
Szúcs településen működő benzinkutak:
Szúcs településen működő bankokfiókok:
Szúcs településen működő ATM-ek:
Szúcs településen működő bölcsödék:
Szúcs településen működő Óvodák:
Szúcs településen működő általános iskolák:
Szúcs településen működő középiskolák:
Szúcs településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőn: 7:30 – 13:30 óráig, Kedden: 11:30 – 16:00 óráig, Szerdán: 11:30 – 16:00 óráig, Csütörtökön: 7:30 – 13:30 óráig, Pénteken: 7:30 – 13:30 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon kedden: 9.00 órától – 11.00 óráig, csütörtökön: 14.00 órától – 16.00 óráig, hétfőn, szerdán és pénteken: zárva, szombaton és pihenőnapon: 9.00 órától – 11.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn és pénteken: 14.00 órától – 16.00 óráig, szerdán: 8.00 órától – 11.00 óráig, kedden és csütörtökön: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn és kedden: 7:30 órától – 16:30 óráig, szerdán: 7:30 órától – 13:30 óráig, csütörtökön: 7:30 órától – 13:00 óráig, pénteken: 7:30 órától – 16:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – csütörtökig: 7.30 órától – 12.30 óráig és 12.50 órától – 16.15 óráig, pénteken: 7.10 órától – 13.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Szúcs településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Lukács Attila
BETÖLTETLEN
Dr. Berán Vencel Ferenc
Szúcs településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Szúcs településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Szúcs településen működő orvosi ügyeletek:
Szúcs településen működő templomok:
Szúcs község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 362 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (390 fő) 92.82 százaléka. 103 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 28.45 százaléka, a teljes lakosság 26.41 százaléka.20 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 5.52 százaléka, a teljes lakosság 5.13 százaléka.5 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.38 százaléka, a teljes lakosság 1.28 százaléka.
52 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 14.36 százaléka, a teljes lakosság 13.33 százaléka.
180 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 49.72 százaléka, a teljes lakosság 46.15 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (362 fő) |
Arány a lakosok között (390 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 103 | 28.45 % | 26.41 % |
| Más keresztény vallású | 20 | 5.52 % | 5.13 % |
| Református | 5 | 1.38 % | 1.28 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 52 | 14.36 % | 13.33 % |
| Nem nyilatkozott | 180 | 49.72 % | 46.15 % |
A 2011-es népszámlálás során 397 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (457 fő) 86.87 százaléka. 226 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 56.93 százaléka, a teljes lakosság 49.45 százaléka.11 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.77 százaléka, a teljes lakosság 2.41 százaléka.8 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.02 százaléka, a teljes lakosság 1.75 százaléka.
49 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 12.34 százaléka, a teljes lakosság 10.72 százaléka.
102 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 25.69 százaléka, a teljes lakosság 22.32 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (397 fő) |
Arány a lakosok között (457 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 226 | 56.93 % | 49.45 % |
| Más keresztény vallású | 11 | 2.77 % | 2.41 % |
| Református | 8 | 2.02 % | 1.75 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 49 | 12.34 % | 10.72 % |
| Nem nyilatkozott | 102 | 25.69 % | 22.32 % |
A 2001-es népszámlálás során 439 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (462 fő) 95.02 százaléka. 359 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 81.78 százaléka, a teljes lakosság 77.71 százaléka.15 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.42 százaléka, a teljes lakosság 3.25 százaléka.8 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.82 százaléka, a teljes lakosság 1.73 százaléka.
40 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 9.11 százaléka, a teljes lakosság 8.66 százaléka.
14 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 3.19 százaléka, a teljes lakosság 3.03 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (439 fő) |
Arány a lakosok között (462 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 359 | 81.78 % | 77.71 % |
| Református | 15 | 3.42 % | 3.25 % |
| Más keresztény vallású | 8 | 1.82 % | 1.73 % |
| Görög katolikus | 3 | 0.68 % | 0.65 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 40 | 9.11 % | 8.66 % |
| Nem nyilatkozott | 14 | 3.19 % | 3.03 % |
