Eger a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Eger elhelyezkedése:
Eger rövid története:
Eger első írásos említése a 11. század elejére datálható, amikor Szent István király püspökséget alapított a településen. Ez az alapítás gyors fejlődést hozott, Eger a kora középkorban az ország egyik fontos egyházi és közigazgatási központjává vált. A tatárjárás 1241-1242-ben súlyos károkat okozott, de a város újjáépült, erődítései pedig jelentősen megerősödtek. A török hódítás veszélye miatt a 16. században az egri vár kulcsfontosságú védelmi szerepet kapott. A vár 1552-ben hősiesen ellenállt a hatalmas túlerőben lévő oszmán sereg ostromának, mely Dobó István nevéhez fűződik. Bár ezt az ostromot kivédték, a vár 1596-ban elesett, és Eger közel egy évszázadra török uralom alá került. A települést 1687-ben szabadították fel, ami az újjáépítés és a barokk fellendülés időszakát hozta el. Ekkor épültek a város számos ma is látható jellegzetes épületei, és Eger 1804-ben érseki rangra emelkedett. A 18. és 19. században Eger az ország egyik kiemelkedő oktatási és kulturális központjává fejlődött. Ma Eger gazdag történelmi örökségével, borvidékével és gyógyvizeivel vonzza a látogatókat, őrizve múltjának emlékeit.
Egyéb hasznos adatok:
Eger településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Eger megye székhely nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 49182 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (51379 fő) 95.72 százaléka. 42924 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 87.28 százaléka, a teljes lakosság 83.54 százaléka. 771 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.57 százaléka, a teljes lakosság 1.5 százaléka. 220 fő vallotta magát Más nemzetiséghez tartozó nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.45 százaléka, a teljes lakosság 0.43 százaléka.
5650 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 11.49 százaléka, a teljes lakosság 11 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (49182 fő) |
Arány a lakosok között (51379 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 42924 | 87.28 % | 83.54 % |
| Roma | 771 | 1.57 % | 1.5 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 220 | 0.45 % | 0.43 % |
| Német | 132 | 0.27 % | 0.26 % |
| Ukrán | 127 | 0.26 % | 0.25 % |
| Lengyel | 43 | 0.09 % | 0.08 % |
| Szlovák | 43 | 0.09 % | 0.08 % |
| Román | 40 | 0.08 % | 0.08 % |
| Ruszin | 25 | 0.05 % | 0.05 % |
| Görög | 13 | 0.03 % | 0.03 % |
| Bolgár | 10 | 0.02 % | 0.02 % |
| Horvát | 10 | 0.02 % | 0.02 % |
| Örmény | 8 | 0.02 % | 0.02 % |
| Szerb | 3 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 5650 | 11.49 % | 11 % |
A 2011-es népszámlálás során 56569 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (54846 fő) 103.14 százaléka. 46527 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 82.25 százaléka, a teljes lakosság 84.83 százaléka. 1100 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.94 százaléka, a teljes lakosság 2.01 százaléka. 205 fő vallotta magát Más nemzetiséghez tartozó nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.36 százaléka, a teljes lakosság 0.37 százaléka.
9579 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 16.93 százaléka, a teljes lakosság 17.47 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (56569 fő) |
Arány a lakosok között (54846 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 46527 | 82.25 % | 84.83 % |
| Roma | 1100 | 1.94 % | 2.01 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 205 | 0.36 % | 0.37 % |
| Német | 144 | 0.25 % | 0.26 % |
| Román | 56 | 0.1 % | 0.1 % |
| Szlovák | 55 | 0.1 % | 0.1 % |
| Lengyel | 49 | 0.09 % | 0.09 % |
| Görög | 37 | 0.07 % | 0.07 % |
| Ukrán | 34 | 0.06 % | 0.06 % |
| Ruszin | 31 | 0.05 % | 0.06 % |
| Horvát | 14 | 0.02 % | 0.03 % |
| Bolgár | 11 | 0.02 % | 0.02 % |
| Örmény | 8 | 0.01 % | 0.01 % |
| Szerb | 6 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 9579 | 16.93 % | 17.47 % |
A 2011-es népszámlálás során 57986 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (57693 fő) 100.51 százaléka. 55731 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 96.11 százaléka, a teljes lakosság 96.6 százaléka. 731 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.26 százaléka, a teljes lakosság 1.27 százaléka. 75 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.13 százaléka, a teljes lakosság 0.13 százaléka.
1690 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 2.91 százaléka, a teljes lakosság 2.93 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (57986 fő) |
Arány a lakosok között (57693 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 55731 | 96.11 % | 96.6 % |
| Roma | 731 | 1.26 % | 1.27 % |
| Német | 75 | 0.13 % | 0.13 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 53 | 0.09 % | 0.09 % |
| Lengyel | 25 | 0.04 % | 0.04 % |
| Szlovák | 24 | 0.04 % | 0.04 % |
| Ukrán | 22 | 0.04 % | 0.04 % |
| Ruszin | 12 | 0.02 % | 0.02 % |
| Román | 9 | 0.02 % | 0.02 % |
| Görög | 7 | 0.01 % | 0.01 % |
| Szlovén | 6 | 0.01 % | 0.01 % |
| Horvát | 4 | 0.01 % | 0.01 % |
| Szerb | 3 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 1690 | 2.91 % | 2.93 % |
Eger település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 60090 fő |
| 1987. január 1. | 60535 fő |
| 1988. január 1. | 61048 fő |
| 1989. január 1. | 61008 fő |
| 1990. január 1. | 61072 fő |
| 1991. január 1. | 61311 fő |
| 1992. január 1. | 61593 fő |
| 1993. január 1. | 61674 fő |
| 1994. január 1. | 61437 fő |
| 1995. január 1. | 60995 fő |
| 1996. január 1. | 60445 fő |
| 1997. január 1. | 59935 fő |
| 1998. január 1. | 59261 fő |
| 1999. január 1. | 58716 fő |
| 2000. január 1. | 58204 fő |
| 2001. január 1. | 57693 fő |
| 2002. január 1. | 57308 fő |
| 2003. január 1. | 56957 fő |
| 2004. január 1. | 56412 fő |
| 2005. január 1. | 55795 fő |
| 2006. január 1. | 55899 fő |
| 2007. január 1. | 55863 fő |
| 2008. január 1. | 55673 fő |
| 2009. január 1. | 55431 fő |
| 2010. január 1. | 55156 fő |
| 2011. január 1. | 54846 fő |
| 2012. január 1. | 54624 fő |
| 2013. január 1. | 54493 fő |
| 2014. január 1. | 54315 fő |
| 2015. január 1. | 54167 fő |
| 2016. január 1. | 53937 fő |
| 2017. január 1. | 53505 fő |
| 2018. január 1. | 53091 fő |
| 2019. január 1. | 52660 fő |
| 2020. január 1. | 51980 fő |
| 2021. január 1. | 51379 fő |
| 2022. január 1. | 50401 fő |
| 2023. január 1. | 49981 fő |
| 2024. január 1. | 49486 fő |
| 2025. január 1. | 48933 fő |
Eger településen működő postai szolgáltatások:
Eger településen működő postaautomaták:
Eger településen működő benzinkutak:
Eger településen működő bankokfiókok:
Eger településen működő ATM-ek:
Eger településen működő bölcsödék:
Eger településen működő Óvodák:
Eger településen működő általános iskolák:
Eger településen működő középiskolák:
Eger településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől péntekig: 8:00-18:00 Szombaton és pihenőnapon: 8:00-13:00 Vasárnap és munkaszüneti napon: Zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00 - 20:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8:00 - 20:00 óráig, Vasárnap: 9:00 - 17:00 óráig Munkaszüneti napon: zárva. Július 01. napján (Semmelweis nap): a hét adott napjának megfelelő nyitva tartás szerint, azaz hétfőtől– szombatig: 8:00 – 20:00 óráig, vasárnap: 9:00 – 17:00 óráig December 24. napján: hétfőtől szombatig: 8:00 – 13:00 óráig, vasárnap: 9:00 – 13:00 óráig, December 31. napján: hétfőtől szombatig: 8:00 – 16:00 óráig, vasárnap: 9:00 – 16:00 óráig.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 – 17.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7.30 órától – 19.30 óráig, folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: 7.30 órától – 19.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 7.30 órától – 19.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, december 24. és 31. napján, hétfőtől – szombatig: 7.30 órától – 14.00 óráig, vasárnap: zárva.
Munkanapon hétfőtől – péntekig: 7.30 órától – 18.00 óráig, folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: 8.00 órától – 12.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 12.30 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva. Július 01. napján (Semmelweis nap) hétfőtől –szombatig 8.00 órától – 12.30 óráig, vasárnap: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől csütörtökig: 8:00-18:00 óráig Pénteken: 8:00-16:00 óráig Szombaton és pihenőnap: Zárva Vasárnap és munkaszüneti nap: Zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől - csütörtökig: 8:00 – 17:00 óráig, Pénteken: 8:00 – 16:00 óráig, Szombaton és szabadnapon: zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon Hétfőtől péntekig: 8:00 – 16:00 óráig, Folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: 8:00 – 12:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 órától – 16.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől péntekig: 7:30-18:00 óráig Szombaton és pihenőnapon: Zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 9:00 órától – 19:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 10:00 órától – 18:00 óráig, vasárnap: 10:00 órától – 17:00 óráig, munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől péntekig: 8:00-19:00 óráig Szombaton és szabadnapon: Zárva Vasárnap és ünnepnap: Zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00 – 19:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8:00 – 13:00 óráig, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, Semmelweis napon (július 01. napján): a hét adott napjának megfelelő nyitva tartás szerint.
Munkanapon Hétfőtől – péntekig: 8:00 –17:00 óráig, Folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon 8:00 – 12:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00 – 19:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8:00 – 15:00 óráig, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, Július 01. napján (Semmelweis napon): a hét adott napjának megfelelő nyitva tartás szerint, Adventi vasárnapokon: 8:00 – 15:00 óráig, December 24. napján: a hét adott napjának megfelelő nyitástól – 12:00 óráig, December 31. napján: a hét adott napjának megfelelő nyitástól – 14:00 óráig.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől péntekig: 7:30-17:30 óráig Szombaton és szabadnapon: Zárva Vasárnap és ünnepnap: Zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7.30 órától – 18.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 12.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, Semmelweis napon (július 01. napján): a hét adott napjának megfelelő nyitva tartása szerint.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 7:30 – 17:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, Munkaszüneti napok miatti áthelyezett munkanapokon: zárva
Eger településen működő háziorvosi rendelők:
Eger településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Eger településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Eger településen működő orvosi ügyeletek:
Gyermek ügyelet: 16-22 (hétvégén 08-14)
Eger településen működő templomok:
Eger megye székhely vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 49182 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (51379 fő) 95.72 százaléka. 17775 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 36.14 százaléka, a teljes lakosság 34.6 százaléka.2810 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 5.71 százaléka, a teljes lakosság 5.47 százaléka.691 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.4 százaléka, a teljes lakosság 1.34 százaléka.
7074 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 14.38 százaléka, a teljes lakosság 13.77 százaléka.
19638 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 39.93 százaléka, a teljes lakosság 38.22 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (49182 fő) |
Arány a lakosok között (51379 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 17775 | 36.14 % | 34.6 % |
| Református | 2810 | 5.71 % | 5.47 % |
| Más keresztény vallású | 691 | 1.4 % | 1.34 % |
| Görög katolikus | 350 | 0.71 % | 0.68 % |
| Más valláshoz tartozó | 181 | 0.37 % | 0.35 % |
| Evangélikus | 176 | 0.36 % | 0.34 % |
| ortodox | 53 | 0.11 % | 0.1 % |
| Izraelita | 12 | 0.02 % | 0.02 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 7074 | 14.38 % | 13.77 % |
| Nem nyilatkozott | 19638 | 39.93 % | 38.22 % |
A 2011-es népszámlálás során 56569 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (54846 fő) 103.14 százaléka. 23762 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 42.01 százaléka, a teljes lakosság 43.32 százaléka.3149 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 5.57 százaléka, a teljes lakosság 5.74 százaléka.549 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.97 százaléka, a teljes lakosság 1 százaléka.
10428 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 18.43 százaléka, a teljes lakosság 19.01 százaléka.
17785 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 31.44 százaléka, a teljes lakosság 32.43 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (56569 fő) |
Arány a lakosok között (54846 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 23762 | 42.01 % | 43.32 % |
| Református | 3149 | 5.57 % | 5.74 % |
| Más keresztény vallású | 549 | 0.97 % | 1 % |
| Görög katolikus | 339 | 0.6 % | 0.62 % |
| Más valláshoz tartozó | 274 | 0.48 % | 0.5 % |
| Evangélikus | 231 | 0.41 % | 0.42 % |
| ortodox | 22 | 0.04 % | 0.04 % |
| Izraelita | 22 | 0.04 % | 0.04 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 10428 | 18.43 % | 19.01 % |
| Nem nyilatkozott | 17785 | 31.44 % | 32.43 % |
A 2001-es népszámlálás során 57986 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (57693 fő) 100.51 százaléka. 36196 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 62.42 százaléka, a teljes lakosság 62.74 százaléka.4480 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 7.73 százaléka, a teljes lakosság 7.77 százaléka.495 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.85 százaléka, a teljes lakosság 0.86 százaléka.
10586 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 18.26 százaléka, a teljes lakosság 18.35 százaléka.
5435 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 9.37 százaléka, a teljes lakosság 9.42 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (57986 fő) |
Arány a lakosok között (57693 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 36196 | 62.42 % | 62.74 % |
| Református | 4480 | 7.73 % | 7.77 % |
| Görög katolikus | 495 | 0.85 % | 0.86 % |
| Evangélikus | 365 | 0.63 % | 0.63 % |
| Más keresztény vallású | 223 | 0.38 % | 0.39 % |
| Más valláshoz tartozó | 152 | 0.26 % | 0.26 % |
| ortodox | 40 | 0.07 % | 0.07 % |
| Izraelita | 14 | 0.02 % | 0.02 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 10586 | 18.26 % | 18.35 % |
| Nem nyilatkozott | 5435 | 9.37 % | 9.42 % |
