Szentgyörgyvár a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Szentgyörgyvár elhelyezkedése:
Szentgyörgyvár rövid története:
Szentgyörgyvár első írásos említése 1350-ből származik, ekkor még „Sancto Georgio” néven szerepel egy oklevélben. A település nevét adó vár a 14. század közepén, a Lackfi család idejében épült, és hamar a környék stratégiai központjává vált. A középkorban a Lackfiak után a Marcali, majd a Bánfi család is birtokolta a várat és a hozzá tartozó uradalmat. A török hódoltság idején jelentős végvárként funkcionált, a Balaton-felvidék védelmében kulcsszerepet játszott. A várat a törökök többször is ostromolták és elfoglalták, például 1566-ban, majd később a császári csapatok visszafoglalták. A 17. század végén a török kiűzése után elvesztette katonai jelentőségét, és romlásnak indult. A 18. században a Festetics család birtokába került, akik azonban már nem építették újjá a várat, inkább gazdasági központtá alakították a települést. A 19. és 20. században Szentgyörgyvár fejlődése a mezőgazdaságra és a környező településekkel való kapcsolatra épült. A hajdani vár maradványai ma is láthatók, emlékeztetve a település gazdag és viharos múltjára. Szentgyörgyvár napjainkban csendes, nyugodt település, amely őrzi történelmi örökségét és a Balaton közelsége miatt is vonzó.
Egyéb hasznos adatok:
Szentgyörgyvár településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Szentgyörgyvár község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 342 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (343 fő) 99.71 százaléka. 303 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 88.6 százaléka, a teljes lakosság 88.34 százaléka. 8 fő vallotta magát Más nemzetiséghez tartozó nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.34 százaléka, a teljes lakosság 2.33 százaléka. 4 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.17 százaléka, a teljes lakosság 1.17 százaléka.
34 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 9.94 százaléka, a teljes lakosság 9.91 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (342 fő) |
Arány a lakosok között (343 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 303 | 88.6 % | 88.34 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 8 | 2.34 % | 2.33 % |
| Roma | 4 | 1.17 % | 1.17 % |
| Nem nyilatkozott | 34 | 9.94 % | 9.91 % |
A 2011-es népszámlálás során 296 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (331 fő) 89.43 százaléka. 277 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 93.58 százaléka, a teljes lakosság 83.69 százaléka. 6 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.03 százaléka, a teljes lakosság 1.81 százaléka. 4 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.35 százaléka, a teljes lakosság 1.21 százaléka.
13 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 4.39 százaléka, a teljes lakosság 3.93 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (296 fő) |
Arány a lakosok között (331 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 277 | 93.58 % | 83.69 % |
| Német | 6 | 2.03 % | 1.81 % |
| Roma | 4 | 1.35 % | 1.21 % |
| Nem nyilatkozott | 13 | 4.39 % | 3.93 % |
A 2011-es népszámlálás során 330 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (329 fő) 100.3 százaléka. 319 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 96.67 százaléka, a teljes lakosság 96.96 százaléka.
11 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 3.33 százaléka, a teljes lakosság 3.34 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (330 fő) |
Arány a lakosok között (329 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 319 | 96.67 % | 96.96 % |
| Nem nyilatkozott | 11 | 3.33 % | 3.34 % |
Szentgyörgyvár település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 398 fő |
| 1987. január 1. | 387 fő |
| 1988. január 1. | 385 fő |
| 1989. január 1. | 372 fő |
| 1990. január 1. | 366 fő |
| 1991. január 1. | 352 fő |
| 1992. január 1. | 349 fő |
| 1993. január 1. | 339 fő |
| 1994. január 1. | 334 fő |
| 1995. január 1. | 333 fő |
| 1996. január 1. | 328 fő |
| 1997. január 1. | 333 fő |
| 1998. január 1. | 326 fő |
| 1999. január 1. | 323 fő |
| 2000. január 1. | 329 fő |
| 2001. január 1. | 329 fő |
| 2002. január 1. | 324 fő |
| 2003. január 1. | 327 fő |
| 2004. január 1. | 323 fő |
| 2005. január 1. | 330 fő |
| 2006. január 1. | 326 fő |
| 2007. január 1. | 344 fő |
| 2008. január 1. | 340 fő |
| 2009. január 1. | 335 fő |
| 2010. január 1. | 334 fő |
| 2011. január 1. | 331 fő |
| 2012. január 1. | 336 fő |
| 2013. január 1. | 330 fő |
| 2014. január 1. | 340 fő |
| 2015. január 1. | 335 fő |
| 2016. január 1. | 340 fő |
| 2017. január 1. | 329 fő |
| 2018. január 1. | 334 fő |
| 2019. január 1. | 332 fő |
| 2020. január 1. | 339 fő |
| 2021. január 1. | 343 fő |
| 2022. január 1. | 357 fő |
| 2023. január 1. | 381 fő |
| 2024. január 1. | 388 fő |
| 2025. január 1. | 398 fő |
Szentgyörgyvár településen működő postai szolgáltatások:
Szentgyörgyvár településen működő postaautomaták:
Szentgyörgyvár településen működő benzinkutak:
Szentgyörgyvár településen működő bankokfiókok:
Szentgyörgyvár településen működő ATM-ek:
Szentgyörgyvár településen működő bölcsödék:
Szentgyörgyvár településen működő Óvodák:
Szentgyörgyvár településen működő általános iskolák:
Szentgyörgyvár településen működő középiskolák:
Szentgyörgyvár településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: : 11:00 - 13:00 óráig, kedden: 11:00 - 13:00 óráig, szerdán: zárva, csütörtökön: 12:30 - 15:00 óráig, pénteken: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőn: 07.00 – 15.30 óráig, Kedden: 07.00 – 15.30 óráig, Szerdán: 07.00 – 15.30 óráig, Csütörtökön: 07.00 – 16.00 óráig Pénteken: 07.00 – 14.00 óráig Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
hétfőn: 07:30 - 15:30 óráig, kedden: 07:30 - 15:30 óráig szerdán: 07:30 - 15:30 óráig csütörtökön: 07:30 — 17:00 óráig pénteken: 07:30 - 14:00 óráig szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőn: 08:00-10:30 óráig, kedden: 08:00-10:30 óráig, szerdán: 11:00-13:00 óráig, csütörtökön: 10:00-12:00 óráig, pénteken: 08:00-10:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőn: 07:30 – 15:00 óráig, kedden: 07:30 – 16:00 óráig, szerdán: 07:30 – 16:00 óráig, csütörtökön: 07:30 – 16:00 óráig, pénteken: 07:30 – 14:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva,vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Szentgyörgyvár településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Erdős Júlia
Szentgyörgyvár településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Szentgyörgyvár településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Szentgyörgyvár településen működő orvosi ügyeletek:
Szentgyörgyvár településen működő templomok:
Szentgyörgyvár község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 342 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (343 fő) 99.71 százaléka. 209 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 61.11 százaléka, a teljes lakosság 60.93 százaléka.7 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.05 százaléka, a teljes lakosság 2.04 százaléka.3 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.88 százaléka, a teljes lakosság 0.87 százaléka.
36 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 10.53 százaléka, a teljes lakosság 10.5 százaléka.
81 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 23.68 százaléka, a teljes lakosság 23.62 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (342 fő) |
Arány a lakosok között (343 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 209 | 61.11 % | 60.93 % |
| Református | 7 | 2.05 % | 2.04 % |
| Evangélikus | 3 | 0.88 % | 0.87 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 36 | 10.53 % | 10.5 % |
| Nem nyilatkozott | 81 | 23.68 % | 23.62 % |
A 2011-es népszámlálás során 296 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (331 fő) 89.43 százaléka. 249 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 84.12 százaléka, a teljes lakosság 75.23 százaléka.4 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.35 százaléka, a teljes lakosság 1.21 százaléka.
19 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 6.42 százaléka, a teljes lakosság 5.74 százaléka.
22 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 7.43 százaléka, a teljes lakosság 6.65 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (296 fő) |
Arány a lakosok között (331 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 249 | 84.12 % | 75.23 % |
| Evangélikus | 4 | 1.35 % | 1.21 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 19 | 6.42 % | 5.74 % |
| Nem nyilatkozott | 22 | 7.43 % | 6.65 % |
A 2001-es népszámlálás során 330 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (329 fő) 100.3 százaléka. 301 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 91.21 százaléka, a teljes lakosság 91.49 százaléka.
24 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 7.27 százaléka, a teljes lakosság 7.29 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (330 fő) |
Arány a lakosok között (329 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 301 | 91.21 % | 91.49 % |
| Nem nyilatkozott | 24 | 7.27 % | 7.29 % |
