Zalaapáti - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaszentmárton.

Zalaapáti első írásos említése 1251-ből származik Apaty néven, amikor már állt itt a premontrei rend apátsága, mely a falu életét évszázadokon át meghatározta. Az apátság a középkorban fontos hiteleshelyként működött, ahol okleveleket állítottak ki és hitelesítettek, ezzel regionális jelentőséget biztosítva a településnek. A török hódoltság idején a falu és az apátság is súlyos károkat szenvedett, elnéptelenedett és romokban hevert. A 18. század elején, a török kiűzése után kezdődött meg a település újjáépítése és újranépesedése, nagyrészt a jászói premontreiek birtokában. Ekkoriban jelentős számú horvát és német telepes érkezett a térségbe, akik hozzájárultak a falu gazdasági és kulturális újjászületéséhez. A 19. században Zalaapáti mezőgazdasági jellegű településként fejlődött, ahol a szőlőművelés és bortermelés is jelentős szerepet játszott. A "Zala" előtaggal való megkülönböztetés, amely a megyei hovatartozásra utal, a 20. század elején vált hivatalossá, számos más magyar településhez hasonlóan. A két világháború és a szocialista korszak is nyomot hagyott a település életében, de alapvető mezőgazdasági karakterét megőrizte. Napjainkban Zalaapáti csendes, nyugodt Zala megyei település, ahol a múlt emlékei, mint az egykori apátság maradványai és a felújított templom, továbbra is meghatározóak. A település a kis-balatoni régióhoz közel fekszik, ami turisztikai vonzerejét is erősíti.