Nagyszekeres - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Kisszekeres, Nemesborzova, Szamossályi, Zsarolyán.

Nagyszekeres első írásos említése 1344-ből származik, ekkor még "Szekeres" néven szerepel egy oklevélben. A település nevében a "szekeres" feltehetően a lakosság valamikori fő foglalkozására, a szekérkészítésre vagy fuvarozásra utal. Kezdetben a Káta nemzetség birtokában volt, majd a középkor során több nemesi család, például a Szécsiek tulajdonában állt. A török hódoltság idején, akárcsak a Szatmár megyei települések többsége, Nagyszekeres is súlyos károkat szenvedett, és valószínűleg elnéptelenedett. A 18. században indult meg a terület újranépesítése, ekkor telepedtek le nagyobb számban a faluban az új lakók, sok esetben ruszin származásúak. Ebben az időszakban alakult ki a település máig jellemző etnikai és vallási összetétele, jelentős görögkatolikus lakossággal. A 19. században a falu mezőgazdasági jellegű településként fejlődött tovább, a helyi lakosok megélhetését főként a földművelés és az állattartás biztosította. A 20. század elején, az első világháborút követően, bár a trianoni határok közelében fekszik, Nagyszekeres Magyarország része maradt. A második világháború és az azt követő szocialista időszak jelentős társadalmi és gazdasági változásokat hozott a falu életében, különösen a mezőgazdaság kollektivizálásával. Nagyszekeres ma is egy jellegzetes szatmári kistelepülés, amely őrzi történelmi hagyományait és közösségi értékeit.