Nagygyimót - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Csót településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bakonytamási, Csót, Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Nagydém, Várkesző.

Nagygyimót első írásos említése 1229-ből származik, amikor „terra Gymot” néven szerepel a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtokaként, majd 1232-ben II. András király oklevelében már „Gyymouth” formában találkozhatunk vele. A középkor folyamán több nemesi család birtokában volt a település, például a Gyimóthy család, melynek nevét 1350 körül említik először. A török hódoltság idején a falu súlyos pusztítást szenvedett, számos alkalommal elnéptelenedett, és a 16-17. században hosszú időre lakatlanná vált. A 18. század elején kezdődött meg az újjátelepítése, főként magyar lakossággal, amelyben jelentős szerepe volt a Pannonhalmi Apátságnak. A falu gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra épült, mely a későbbiekben is meghatározó maradt. Adminisztratívan Veszprém vármegyéhez tartozott, és viszonylag stabil, de lassú fejlődés jellemezte az évszázadok során. A 19. és 20. században sem történt kiemelkedő, országos jelentőségű esemény a településen, élete a vidéki Magyarország mindennapjait tükrözte. Lakossága az agráriumra épülő életmódnak köszönhetően ingadozó volt, de soha nem vált jelentős méretű településsé. Ma is önálló község, mely a Bakony lábánál fekvő, csendes, nyugodt életet élő települések közé tartozik.