Csitár a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Csitár elhelyezkedése:
Csitár rövid története:
Csitár nevét először 1326-ban említik írásos források, *Chytar* alakban. Ekkor a település a Kacsics nemzetség Szécsényi ágának birtokában volt. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, és csak a 18. század elején települt újra. Az újjátelepítést követően a Koháry család, majd a Coburg hercegi család birtokába került. A 18. század második felében gyors fejlődésnek indult, lakossága növekedett. Fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, különösen a gabonatermesztés. A falu jellegzetes épülete, a római katolikus templom 1806-ban épült fel klasszicista stílusban. Hosszú évszázadokon át Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békeszerződés után is Magyarország része maradt, és Nógrád megyéhez került. A 20. században is alapvetően agrár jellegű település maradt, megtartva falusias arculatát.
Egyéb hasznos adatok:
Csitár településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Csitár község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 378 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (402 fő) 94.03 százaléka. 315 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 83.33 százaléka, a teljes lakosság 78.36 százaléka. 24 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 6.35 százaléka, a teljes lakosság 5.97 százaléka.
50 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.23 százaléka, a teljes lakosság 12.44 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (378 fő) |
Arány a lakosok között (402 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 315 | 83.33 % | 78.36 % |
| Roma | 24 | 6.35 % | 5.97 % |
| Nem nyilatkozott | 50 | 13.23 % | 12.44 % |
A 2011-es népszámlálás során 427 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (443 fő) 96.39 százaléka. 415 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 97.19 százaléka, a teljes lakosság 93.68 százaléka. 27 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 6.32 százaléka, a teljes lakosság 6.09 százaléka.
11 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 2.58 százaléka, a teljes lakosság 2.48 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (427 fő) |
Arány a lakosok között (443 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 415 | 97.19 % | 93.68 % |
| Roma | 27 | 6.32 % | 6.09 % |
| Nem nyilatkozott | 11 | 2.58 % | 2.48 % |
A 2011-es népszámlálás során 461 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (477 fő) 96.65 százaléka. 439 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 95.23 százaléka, a teljes lakosság 92.03 százaléka. 21 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.56 százaléka, a teljes lakosság 4.4 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (461 fő) |
Arány a lakosok között (477 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 439 | 95.23 % | 92.03 % |
| Roma | 21 | 4.56 % | 4.4 % |
Csitár település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 576 fő |
| 1987. január 1. | 573 fő |
| 1988. január 1. | 560 fő |
| 1989. január 1. | 554 fő |
| 1990. január 1. | 552 fő |
| 1991. január 1. | 515 fő |
| 1992. január 1. | 505 fő |
| 1993. január 1. | 503 fő |
| 1994. január 1. | 503 fő |
| 1995. január 1. | 511 fő |
| 1996. január 1. | 516 fő |
| 1997. január 1. | 500 fő |
| 1998. január 1. | 507 fő |
| 1999. január 1. | 494 fő |
| 2000. január 1. | 491 fő |
| 2001. január 1. | 477 fő |
| 2002. január 1. | 464 fő |
| 2003. január 1. | 465 fő |
| 2004. január 1. | 465 fő |
| 2005. január 1. | 465 fő |
| 2006. január 1. | 463 fő |
| 2007. január 1. | 450 fő |
| 2008. január 1. | 453 fő |
| 2009. január 1. | 450 fő |
| 2010. január 1. | 449 fő |
| 2011. január 1. | 443 fő |
| 2012. január 1. | 431 fő |
| 2013. január 1. | 433 fő |
| 2014. január 1. | 435 fő |
| 2015. január 1. | 445 fő |
| 2016. január 1. | 435 fő |
| 2017. január 1. | 428 fő |
| 2018. január 1. | 424 fő |
| 2019. január 1. | 411 fő |
| 2020. január 1. | 402 fő |
| 2021. január 1. | 402 fő |
| 2022. január 1. | 391 fő |
| 2023. január 1. | 387 fő |
| 2024. január 1. | 381 fő |
| 2025. január 1. | 379 fő |
Csitár településen működő postai szolgáltatások:
Csitár településen működő postaautomaták:
Csitár településen működő benzinkutak:
Csitár településen működő bankokfiókok:
Csitár településen működő ATM-ek:
Csitár településen működő bölcsödék:
Csitár településen működő Óvodák:
Csitár településen működő általános iskolák:
Csitár településen működő középiskolák:
Csitár településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 órától –17.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00 – 16:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon kedden: 11.00 órától – 13.00 óráig, csütörtökön: 13.00 órától – 14.30 óráig, hétfőn, szerdán és pénteken: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00 – 20:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8:00 – 20:00 óráig, Vasárnap: 8:00 – 19:00 óráig, Munkaszüneti napon: zárva, Július 01. napján (Semmelweis nap): a hét adott napjának megfelelő nyitva tartás szerint, December 24. napján: a hét adott napjának megfelelő nyitástól 12:00 óráig, December 31. napján: a hét adott napjának megfelelő nyitástól 18:00 óráig.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00-17:00 óráig Szombaton és pihenőnapon: Zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Csitár településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Gúth Csaba
Csitár településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Csitár településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Csitár településen működő orvosi ügyeletek:
Csitár településen működő templomok:
Csitár község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 378 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (402 fő) 94.03 százaléka. 229 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 60.58 százaléka, a teljes lakosság 56.97 százaléka.10 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.65 százaléka, a teljes lakosság 2.49 százaléka.3 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.79 százaléka, a teljes lakosság 0.75 százaléka.
17 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 4.5 százaléka, a teljes lakosság 4.23 százaléka.
116 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 30.69 százaléka, a teljes lakosság 28.86 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (378 fő) |
Arány a lakosok között (402 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 229 | 60.58 % | 56.97 % |
| Református | 10 | 2.65 % | 2.49 % |
| Evangélikus | 3 | 0.79 % | 0.75 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 17 | 4.5 % | 4.23 % |
| Nem nyilatkozott | 116 | 30.69 % | 28.86 % |
A 2011-es népszámlálás során 427 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (443 fő) 96.39 százaléka. 362 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 84.78 százaléka, a teljes lakosság 81.72 százaléka.18 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 4.22 százaléka, a teljes lakosság 4.06 százaléka.5 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.17 százaléka, a teljes lakosság 1.13 százaléka.
22 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 5.15 százaléka, a teljes lakosság 4.97 százaléka.
20 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 4.68 százaléka, a teljes lakosság 4.51 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (427 fő) |
Arány a lakosok között (443 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 362 | 84.78 % | 81.72 % |
| Református | 18 | 4.22 % | 4.06 % |
| Evangélikus | 5 | 1.17 % | 1.13 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 22 | 5.15 % | 4.97 % |
| Nem nyilatkozott | 20 | 4.68 % | 4.51 % |
A 2001-es népszámlálás során 461 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (477 fő) 96.65 százaléka. 427 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 92.62 százaléka, a teljes lakosság 89.52 százaléka.15 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.25 százaléka, a teljes lakosság 3.14 százaléka.9 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.95 százaléka, a teljes lakosság 1.89 százaléka.
8 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.74 százaléka, a teljes lakosság 1.68 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (461 fő) |
Arány a lakosok között (477 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 427 | 92.62 % | 89.52 % |
| Református | 15 | 3.25 % | 3.14 % |
| Evangélikus | 9 | 1.95 % | 1.89 % |
| Nem nyilatkozott | 8 | 1.74 % | 1.68 % |
