Magyarnándor - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Becske, Cserháthaláp, Debercsény.

Magyarnándor első írásos említése 1311-ből származik, amikor Nándor néven, a Szécsényi család birtokaként szerepelt oklevelekben. A település nevének eredete feltehetően a Nándor (Pecsenyő) törzsekre utal, a "Magyar" előtag pedig később, feltehetően a 18. században került hozzá, hogy megkülönböztesse más azonos nevű helységektől. A középkor folyamán több nemesi család, például a Hontpázmány, a Botos és a Szécsényi család is birtokolta. A török hódoltság idején a falu súlyosan megsínylette a harcokat és az elnéptelenedést, egyes időszakokban feltehetően puszta volt. Az 18. században kezdődött meg a település újjáépítése és újbóli benépesülése, ekkoriban a Zichy család is jelentős birtokosként tűnt fel. Gazdasági élete évszázadokon át a mezőgazdaságra épült, a lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott. A falu már a középkorban is rendelkezett templommal; ma római katolikus és evangélikus temploma is áll, melyek a helyi vallásos élet központjai. A 19. században a lakosság száma fokozatosan növekedett, és a település részt vett a modernizációs folyamatokban. A 20. század jelentős történelmi eseményei, mint a világháborúk és a szocialista korszak, Magyarnándor életére is rányomták bélyegüket, de megőrizte jellegzetes nógrádi falusi arculatát. A település történelme hűen tükrözi a térség, Nógrád vármegye és általában a magyar vidék elmúlt évszázadainak sorsát.