Salgótarján a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Salgótarján elhelyezkedése:
Salgótarján rövid története:
Salgótarján első írásos említése 1349-ből származik, ekkor még Tarján néven szerepel egy oklevélben. A település nevét valószínűleg a honfoglaló Tarján törzstől kapta, majd a szomszédos Salgó várának birtokaihoz tartozva vette fel a Salgótarján nevet. A középkorban különböző nemesi családok tulajdonában volt, ám az oszmán hódoltság idején elnéptelenedett, és csak a 18. században indult meg újra a lassú fejlődése, főként mezőgazdasági jelleggel. A nagy áttörést a 19. század közepe hozta el, amikor felfedezték a környék gazdag barnaszén lelőhelyeit. Az első szénbánya 1861-ben nyílt meg, amit gyorsan követett a vasúti csatlakozás 1867-ben és a Salgótarjáni Vasmű alapítása 1868-ban. Ezzel megkezdődött a település robbanásszerű ipari fejlődése, amely az ország egyik legfontosabb ipari központjává emelte. A 20. század elején már jelentős bányász- és iparváros volt, majd 1922-ben Nógrád vármegye székhelye lett. A második világháború után, a szocialista iparfejlesztés időszakában Salgótarján „szocialista mintaváros” státuszt kapott, és hatalmas léptékű fejlesztéseken ment keresztül. Ekkor épült ki a mai modern városközpont és a lakótelepek jelentős része, lakossága többszörösére nőtt. A rendszerváltás után az ipari nehézségek és a bányák bezárása új kihívások elé állította a várost, amely azóta is keresi új gazdasági és társadalmi identitását.
Egyéb hasznos adatok:
Salgótarján településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Salgótarján településen működő postai szolgáltatások:
Salgótarján településen működő benzinkutak:
Salgótarján településen működő bankokfiókok:
Salgótarján településen működő ATM-ek:
Salgótarján településen működő bölcsödék:
Salgótarján településen működő Óvodák:
Salgótarján településen működő általános iskolák:
Salgótarján településen működő középiskolák:
Salgótarján településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8:00 – 16:30 óráig, Folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: 8:00 – 14:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7.00 órától – 18.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 12.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon hétfőtől – péntekig: 7.00 órától – 18.00 óráig, folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: 7.00 órától – 15.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 12.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, december 31. napján: 7.00 órától – 14.00 óráig.
Munkanapon hétfőtől – péntekig: 7.00 órától – 19.00 óráig, folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: 7.00 órától – 15.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 7.00 órától – 15.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől péntekig: 7:00-17:00 óráig Szombaton és pihenőnapon: 7:00-12:00 óráig Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 órától – 16.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 12.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – csütörtökig: 8:00-17:00 óráig Pénteken: 8:00-15:00 óráig Szombaton és pihenőnapon: zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 órától – 19.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 19.00 óráig, vasárnap: 8.00 órától – 18.00 óráig, Semmelweis napon (július 01.): a hét adott napjának megfelelő nyitva tartás szerint, munkaszüneti napon: zárva. December 24. napján: 8.00 órától – 12.00 óráig, December 31. napján: 8.00 órától – 18.00 óráig.