Csesztve a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Szügy településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Nógrádmarcal, Szügy.
Csesztve elhelyezkedése:
Csesztve rövid története:
Csesztve első írásos említése egy `1263`-as királyi oklevélben történt, ahol „Cheztue” néven szerepelt. A település története során több nemesi család birtokában volt, köztük a Péczi és Báthory családok is jelentős szerepet játszottak. A `15. században` a Révay család szerezte meg, akiknek tagjai több fontos egyházi és világi tisztséget viseltek. A török hódoltság idején Csesztve is sokat szenvedett, számos ház elpusztult, és lakossága megfogyatkozott. A `18. század` elején, a török kiűzése után indult meg a falu újjáépítése és benépesítése. Ekkor került a Huszár család tulajdonába, akik jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A barokk stílusú Huszár-kastély, Csesztve egyik legismertebb épülete is ebben az időszakban, pontosabban a `1700-as évek` elején épült, a család rezidenciájaként. A római katolikus templom alapjai valószínűleg középkori eredetűek, de mai formáját nagyrészt a `18. századi` átépítések során nyerte el. A `19. és 20. században` Csesztve elsősorban mezőgazdasági jellegű település maradt, megőrizve falusi arculatát. A település történelme során mindig is szervesen kapcsolódott Nógrád vármegye kulturális és gazdasági életéhez.
Egyéb hasznos adatok:
Csesztve településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Csesztve község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 342 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (336 fő) 101.79 százaléka. 309 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 90.35 százaléka, a teljes lakosság 91.96 százaléka. 41 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 11.99 százaléka, a teljes lakosság 12.2 százaléka.
23 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 6.73 százaléka, a teljes lakosság 6.85 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (342 fő) |
Arány a lakosok között (336 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 309 | 90.35 % | 91.96 % |
| Roma | 41 | 11.99 % | 12.2 % |
| Nem nyilatkozott | 23 | 6.73 % | 6.85 % |
A 2011-es népszámlálás során 328 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (337 fő) 97.33 százaléka. 272 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 82.93 százaléka, a teljes lakosság 80.71 százaléka. 16 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.88 százaléka, a teljes lakosság 4.75 százaléka.
56 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 17.07 százaléka, a teljes lakosság 16.62 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (328 fő) |
Arány a lakosok között (337 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 272 | 82.93 % | 80.71 % |
| Roma | 16 | 4.88 % | 4.75 % |
| Nem nyilatkozott | 56 | 17.07 % | 16.62 % |
A 2011-es népszámlálás során 332 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (348 fő) 95.4 százaléka. 332 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 100 százaléka, a teljes lakosság 95.4 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (332 fő) |
Arány a lakosok között (348 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 332 | 100 % | 95.4 % |
Csesztve település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 487 fő |
| 1987. január 1. | 473 fő |
| 1988. január 1. | 467 fő |
| 1989. január 1. | 462 fő |
| 1990. január 1. | 440 fő |
| 1991. január 1. | 428 fő |
| 1992. január 1. | 411 fő |
| 1993. január 1. | 408 fő |
| 1994. január 1. | 398 fő |
| 1995. január 1. | 392 fő |
| 1996. január 1. | 386 fő |
| 1997. január 1. | 374 fő |
| 1998. január 1. | 356 fő |
| 1999. január 1. | 350 fő |
| 2000. január 1. | 337 fő |
| 2001. január 1. | 348 fő |
| 2002. január 1. | 354 fő |
| 2003. január 1. | 354 fő |
| 2004. január 1. | 356 fő |
| 2005. január 1. | 355 fő |
| 2006. január 1. | 341 fő |
| 2007. január 1. | 338 fő |
| 2008. január 1. | 330 fő |
| 2009. január 1. | 340 fő |
| 2010. január 1. | 326 fő |
| 2011. január 1. | 337 fő |
| 2012. január 1. | 338 fő |
| 2013. január 1. | 322 fő |
| 2014. január 1. | 316 fő |
| 2015. január 1. | 322 fő |
| 2016. január 1. | 319 fő |
| 2017. január 1. | 328 fő |
| 2018. január 1. | 331 fő |
| 2019. január 1. | 335 fő |
| 2020. január 1. | 339 fő |
| 2021. január 1. | 336 fő |
| 2022. január 1. | 345 fő |
| 2023. január 1. | 338 fő |
| 2024. január 1. | 340 fő |
| 2025. január 1. | 337 fő |
Csesztve településen működő postai szolgáltatások:
Csesztve településen működő postaautomaták:
Csesztve településen működő benzinkutak:
Csesztve településen működő bankokfiókok:
Csesztve településen működő ATM-ek:
Csesztve településen működő bölcsödék:
Csesztve településen működő Óvodák:
Csesztve településen működő általános iskolák:
Csesztve településen működő középiskolák:
Csesztve településen működő gyógyszertárak:
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon kedden: 11.00 órától – 13.00 óráig, csütörtökön: 13.00 órától – 14.30 óráig, hétfőn, szerdán és pénteken: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfő - péntek: 8.00 - 17.00 óráig, Szombat és pihenőnap: 8.00 - 12.00 óráig, Vasárnap és munkaszüneti nap: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00 – 20:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8:00 – 20:00 óráig, Vasárnap: 8:00 – 19:00 óráig, Munkaszüneti napon: zárva, Július 01. napján (Semmelweis nap): a hét adott napjának megfelelő nyitva tartás szerint, December 24. napján: a hét adott napjának megfelelő nyitástól 12:00 óráig, December 31. napján: a hét adott napjának megfelelő nyitástól 18:00 óráig.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00-17:00 óráig Szombaton és pihenőnapon: Zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 8:00-17:00 óráig Szombaton és pihenőnapon: Zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Csesztve településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Major Árpád
Csesztve településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Csesztve településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Csesztve településen működő orvosi ügyeletek:
Csesztve településen működő templomok:
Csesztve község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 342 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (336 fő) 101.79 százaléka. 148 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 43.27 százaléka, a teljes lakosság 44.05 százaléka.67 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 19.59 százaléka, a teljes lakosság 19.94 százaléka.4 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.17 százaléka, a teljes lakosság 1.19 százaléka.
17 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 4.97 százaléka, a teljes lakosság 5.06 százaléka.
103 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 30.12 százaléka, a teljes lakosság 30.65 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (342 fő) |
Arány a lakosok között (336 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 148 | 43.27 % | 44.05 % |
| Evangélikus | 67 | 19.59 % | 19.94 % |
| Református | 4 | 1.17 % | 1.19 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 17 | 4.97 % | 5.06 % |
| Nem nyilatkozott | 103 | 30.12 % | 30.65 % |
A 2011-es népszámlálás során 328 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (337 fő) 97.33 százaléka. 157 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 47.87 százaléka, a teljes lakosság 46.59 százaléka.77 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 23.48 százaléka, a teljes lakosság 22.85 százaléka.5 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.52 százaléka, a teljes lakosság 1.48 százaléka.
11 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 3.35 százaléka, a teljes lakosság 3.26 százaléka.
78 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 23.78 százaléka, a teljes lakosság 23.15 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (328 fő) |
Arány a lakosok között (337 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 157 | 47.87 % | 46.59 % |
| Evangélikus | 77 | 23.48 % | 22.85 % |
| Református | 5 | 1.52 % | 1.48 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 11 | 3.35 % | 3.26 % |
| Nem nyilatkozott | 78 | 23.78 % | 23.15 % |
A 2001-es népszámlálás során 332 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (348 fő) 95.4 százaléka. 220 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 66.27 százaléka, a teljes lakosság 63.22 százaléka.99 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 29.82 százaléka, a teljes lakosság 28.45 százaléka.
8 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 2.41 százaléka, a teljes lakosság 2.3 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (332 fő) |
Arány a lakosok között (348 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 220 | 66.27 % | 63.22 % |
| Evangélikus | 99 | 29.82 % | 28.45 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 8 | 2.41 % | 2.3 % |
