Békéscsaba a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Békéscsaba elhelyezkedése:
Békéscsaba rövid története:
Békéscsaba első írásos említése a pápai tizedjegyzékekben történt, melyek 1332 és 1337 között már népes településként tartották számon. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, és a 17. század végére puszta területté vált. Újratelepítésére Harruckern János György birtokos jóvoltából került sor 1718-ban, amikor felvidéki szlovák evangélikus telepesek érkeztek a vidékre. A 18. század során a település rohamosan növekedett, nagyközséggé vált, gazdasága a mezőgazdaságra, különösen az állattenyésztésre és a gabonatermelésre épült. A 19. század közepére Európa egyik legnagyobb falujaként tartották számon, jelentős piaci központtá fejlődve. A vasút 1858-as megépülése, mely Szolnokkal és Araddal kötötte össze, hatalmas lendületet adott a kereskedelemnek és az iparnak. Városi rangját 1840-ben nyerte el ideiglenesen, majd 1893-ban rendezett tanácsú várossá alakult. A 20. század elején már fontos regionális központ volt, fejlett élelmiszeriparral és kereskedelemmel. Békéscsaba 1950-ben lett véglegesen Békés vármegye székhelye, megerősítve közigazgatási szerepét. Azóta is a régió gazdasági, kulturális és oktatási központja, mely megtartotta gazdag történelmi és etnikai örökségét.
Egyéb hasznos adatok:
Békéscsaba településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Békéscsaba megye székhely nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 55164 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (58517 fő) 94.27 százaléka. 47896 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 86.82 százaléka, a teljes lakosság 81.85 százaléka. 1170 fő vallotta magát Szlovák nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.12 százaléka, a teljes lakosság 2 százaléka. 326 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.59 százaléka, a teljes lakosság 0.56 százaléka.
6660 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 12.07 százaléka, a teljes lakosság 11.38 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (55164 fő) |
Arány a lakosok között (58517 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 47896 | 86.82 % | 81.85 % |
| Szlovák | 1170 | 2.12 % | 2 % |
| Roma | 326 | 0.59 % | 0.56 % |
| Román | 154 | 0.28 % | 0.26 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 142 | 0.26 % | 0.24 % |
| Német | 137 | 0.25 % | 0.23 % |
| Ukrán | 68 | 0.12 % | 0.12 % |
| Szerb | 29 | 0.05 % | 0.05 % |
| Lengyel | 27 | 0.05 % | 0.05 % |
| Görög | 15 | 0.03 % | 0.03 % |
| Örmény | 13 | 0.02 % | 0.02 % |
| Ruszin | 13 | 0.02 % | 0.02 % |
| Bolgár | 10 | 0.02 % | 0.02 % |
| Horvát | 9 | 0.02 % | 0.02 % |
| Szlovén | 4 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 6660 | 12.07 % | 11.38 % |
A 2011-es népszámlálás során 62050 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (62729 fő) 98.92 százaléka. 51842 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 83.55 százaléka, a teljes lakosság 82.64 százaléka. 1881 fő vallotta magát Szlovák nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 3.03 százaléka, a teljes lakosság 3 százaléka. 402 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.65 százaléka, a teljes lakosság 0.64 százaléka.
9696 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 15.63 százaléka, a teljes lakosság 15.46 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (62050 fő) |
Arány a lakosok között (62729 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 51842 | 83.55 % | 82.64 % |
| Szlovák | 1881 | 3.03 % | 3 % |
| Roma | 402 | 0.65 % | 0.64 % |
| Román | 293 | 0.47 % | 0.47 % |
| Német | 170 | 0.27 % | 0.27 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 162 | 0.26 % | 0.26 % |
| Lengyel | 62 | 0.1 % | 0.1 % |
| Ukrán | 39 | 0.06 % | 0.06 % |
| Szerb | 31 | 0.05 % | 0.05 % |
| Bolgár | 15 | 0.02 % | 0.02 % |
| Horvát | 15 | 0.02 % | 0.02 % |
| Örmény | 15 | 0.02 % | 0.02 % |
| Görög | 11 | 0.02 % | 0.02 % |
| Szlovén | 5 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 9696 | 15.63 % | 15.46 % |
A 2011-es népszámlálás során 67968 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (66026 fő) 102.94 százaléka. 62550 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 92.03 százaléka, a teljes lakosság 94.74 százaléka. 1687 fő vallotta magát Szlovák nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.48 százaléka, a teljes lakosság 2.56 százaléka. 235 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.35 százaléka, a teljes lakosság 0.36 százaléka.
4303 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 6.33 százaléka, a teljes lakosság 6.52 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (67968 fő) |
Arány a lakosok között (66026 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 62550 | 92.03 % | 94.74 % |
| Szlovák | 1687 | 2.48 % | 2.56 % |
| Roma | 235 | 0.35 % | 0.36 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 198 | 0.29 % | 0.3 % |
| Német | 98 | 0.14 % | 0.15 % |
| Román | 96 | 0.14 % | 0.15 % |
| Szerb | 50 | 0.07 % | 0.08 % |
| Szlovén | 41 | 0.06 % | 0.06 % |
| Ukrán | 40 | 0.06 % | 0.06 % |
| Horvát | 24 | 0.04 % | 0.04 % |
| Lengyel | 16 | 0.02 % | 0.02 % |
| Örmény | 12 | 0.02 % | 0.02 % |
| Bolgár | 7 | 0.01 % | 0.01 % |
| Görög | 6 | 0.01 % | 0.01 % |
| Ruszin | 5 | 0.01 % | 0.01 % |
| Nem nyilatkozott | 4303 | 6.33 % | 6.52 % |
Békéscsaba település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 67535 fő |
| 1987. január 1. | 67756 fő |
| 1988. január 1. | 67904 fő |
| 1989. január 1. | 67841 fő |
| 1990. január 1. | 67922 fő |
| 1991. január 1. | 68089 fő |
| 1992. január 1. | 68336 fő |
| 1993. január 1. | 68414 fő |
| 1994. január 1. | 68103 fő |
| 1995. január 1. | 67947 fő |
| 1996. január 1. | 67621 fő |
| 1997. január 1. | 67538 fő |
| 1998. január 1. | 67060 fő |
| 1999. január 1. | 66780 fő |
| 2000. január 1. | 66469 fő |
| 2001. január 1. | 66026 fő |
| 2002. január 1. | 65555 fő |
| 2003. január 1. | 65312 fő |
| 2004. január 1. | 64795 fő |
| 2005. január 1. | 64338 fő |
| 2006. január 1. | 64327 fő |
| 2007. január 1. | 64034 fő |
| 2008. január 1. | 63787 fő |
| 2009. január 1. | 63441 fő |
| 2010. január 1. | 63161 fő |
| 2011. január 1. | 62729 fő |
| 2012. január 1. | 62383 fő |
| 2013. január 1. | 62013 fő |
| 2014. január 1. | 61663 fő |
| 2015. január 1. | 61325 fő |
| 2016. január 1. | 61091 fő |
| 2017. január 1. | 60632 fő |
| 2018. január 1. | 60137 fő |
| 2019. január 1. | 59542 fő |
| 2020. január 1. | 59057 fő |
| 2021. január 1. | 58517 fő |
| 2022. január 1. | 57845 fő |
| 2023. január 1. | 57427 fő |
| 2024. január 1. | 56732 fő |
| 2025. január 1. | 56150 fő |
Békéscsaba településen működő postai szolgáltatások:
Békéscsaba településen működő postaautomaták:
Békéscsaba településen működő benzinkutak:
Békéscsaba településen működő bankokfiókok:
Békéscsaba településen működő ATM-ek:
Békéscsaba településen működő bölcsödék:
Békéscsaba településen működő Óvodák:
Békéscsaba településen működő általános iskolák:
Békéscsaba településen működő középiskolák:
Békéscsaba településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfőtől – péntekig: 8.00 – 17.30 óráig Szombaton és pihenőnapon: 8.00 - 12.00 óráig Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 9.00 órától – 20.00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 9.00 órától – 19.00 óráig, Vasárnap: 10.00 órától – 18.00 óráig, Munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben, rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfőtől – péntekig: 7.00 – 18.00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben, rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfőtől – péntekig: 7.00 – 18.00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: 7.00 – 13.00 óráig. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – csütörtökig: 7.30 – 17.00 óráig, pénteken: 7.30 – 16.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7.00 – 18.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 – 12.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől- péntekig: 8.00 – 16.30 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8.00 – 12.30 óráig, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 – 17.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: 7.00 – 12.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 – 17.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, adott év július 01. napján (Semmelweis-napon): a hét azon napjának megfelelő nyitva tartás, amelyre július 01. napja esik.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 7.30 – 16.30 óráig. Szombaton és pihenőnapon: zárva. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől – péntekig: 8.00 – 20.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 – 20.00 óráig, vasárnap: 8.00 – 18.00 óráig, munkaszüneti napon: zárva, Semmelweis napon: a hét adott napjának megfelelő nyitva tartás, december 24. napján: 8.00 – 12.00 óráig, december 31. napján: 8.00 – 18.00 óráig.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfőtől – péntekig: 8.00 – 19.00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8.00 – 13.00 óráig. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől–péntekig: 8.00 – 19.00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: 8.00 – 13.00 óráig. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva. Július 1. napján (Semmelweis napon): Hétfőtől–péntekig: 8.00 – 19.00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: 8.00 – 13.00 óráig.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől–péntekig: 7.30 – 18.30 óráig. Szombaton és pihenőnapon: 7.30 – 12.30 óráig. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfőtől–péntekig: 7.30 – 20.00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: 7.30 – 20.00 óráig. Vasárnap és munkaszüneti napon: 8.00 – 13.00 óráig. December 24-én: 7.30 – 14.00 óráig. December 31-én: 7.30 – 13.00 óráig. Július 1. napján:7.30 – 20.00 óráig, amennyiben vasárnapra esik: 8.00 – 13.00 óráig.
Munkanapokon és folyó évben, rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 9.30 órától – 13.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől – péntekig: 8.30 – 11.00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: zárva. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Békéscsaba településen működő háziorvosi rendelők:
Békéscsaba településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Békéscsaba településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Békéscsaba településen működő orvosi ügyeletek:
Gyermek ügyelet: 16-22 (hétvégén 08-22)
Békéscsaba településen működő templomok:
Békéscsaba megye székhely vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 55164 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (58517 fő) 94.27 százaléka. 7415 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 13.44 százaléka, a teljes lakosság 12.67 százaléka.5658 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 10.26 százaléka, a teljes lakosság 9.67 százaléka.3574 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 6.48 százaléka, a teljes lakosság 6.11 százaléka.
15259 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 27.66 százaléka, a teljes lakosság 26.08 százaléka.
21583 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 39.13 százaléka, a teljes lakosság 36.88 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (55164 fő) |
Arány a lakosok között (58517 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 7415 | 13.44 % | 12.67 % |
| Evangélikus | 5658 | 10.26 % | 9.67 % |
| Református | 3574 | 6.48 % | 6.11 % |
| Más keresztény vallású | 781 | 1.42 % | 1.33 % |
| Görög katolikus | 150 | 0.27 % | 0.26 % |
| Más valláshoz tartozó | 130 | 0.24 % | 0.22 % |
| ortodox | 126 | 0.23 % | 0.22 % |
| Izraelita | 15 | 0.03 % | 0.03 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 15259 | 27.66 % | 26.08 % |
| Nem nyilatkozott | 21583 | 39.13 % | 36.88 % |
A 2011-es népszámlálás során 62050 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (62729 fő) 98.92 százaléka. 10694 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 17.23 százaléka, a teljes lakosság 17.05 százaléka.8012 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 12.91 százaléka, a teljes lakosság 12.77 százaléka.4408 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 7.1 százaléka, a teljes lakosság 7.03 százaléka.
20677 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 33.32 százaléka, a teljes lakosság 32.96 százaléka.
16883 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 27.21 százaléka, a teljes lakosság 26.91 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (62050 fő) |
Arány a lakosok között (62729 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 10694 | 17.23 % | 17.05 % |
| Evangélikus | 8012 | 12.91 % | 12.77 % |
| Református | 4408 | 7.1 % | 7.03 % |
| Más keresztény vallású | 889 | 1.43 % | 1.42 % |
| Más valláshoz tartozó | 195 | 0.31 % | 0.31 % |
| Görög katolikus | 140 | 0.23 % | 0.22 % |
| ortodox | 115 | 0.19 % | 0.18 % |
| Izraelita | 28 | 0.05 % | 0.04 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 20677 | 33.32 % | 32.96 % |
| Nem nyilatkozott | 16883 | 27.21 % | 26.91 % |
A 2001-es népszámlálás során 67968 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (66026 fő) 102.94 százaléka. 16470 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 24.23 százaléka, a teljes lakosság 24.94 százaléka.13935 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 20.5 százaléka, a teljes lakosság 21.11 százaléka.7399 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 10.89 százaléka, a teljes lakosság 11.21 százaléka.
21424 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 31.52 százaléka, a teljes lakosság 32.45 százaléka.
7349 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 10.81 százaléka, a teljes lakosság 11.13 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (67968 fő) |
Arány a lakosok között (66026 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 16470 | 24.23 % | 24.94 % |
| Evangélikus | 13935 | 20.5 % | 21.11 % |
| Református | 7399 | 10.89 % | 11.21 % |
| Más keresztény vallású | 667 | 0.98 % | 1.01 % |
| Görög katolikus | 329 | 0.48 % | 0.5 % |
| Más valláshoz tartozó | 195 | 0.29 % | 0.3 % |
| ortodox | 185 | 0.27 % | 0.28 % |
| Izraelita | 15 | 0.02 % | 0.02 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 21424 | 31.52 % | 32.45 % |
| Nem nyilatkozott | 7349 | 10.81 % | 11.13 % |
