Baja - információk, adatok, elérhetőségek

Baja neve elsőként 1323-ban bukkan fel oklevélben; a Duna Sugovica-ágának partján fekvő rév- és piachely már ekkor a vízi forgalom fontos állomása volt. Az oszmán uralom idején a 16–17. században a település megmaradt, és délszláv (szerb, bunyevác) népességgel gyarapodott. A 17. század vége–18. század eleji újjátelepítések nyomán magyarok, németek (dunai svábok), bunyevácok, szerbek és zsidók alakították ki Baja soknyelvű városi társadalmát. A 18. század közepén Baja rövid ideig Bács-Bodrog vármegye székhelye volt, kereskedelmi és mezővárosi kiváltságai erősödtek. A 19. században a Duna-menti hajózásra és gabonakereskedelemre építve virágzott, országos vásárairól is ismertté vált. A város első állandó dunai hídja, a később Türr István nevét viselő átkelő 1909-ben épült; a visszavonuló német csapatok 1944-ben felrobbantották, majd 1955-ben újjáépítették. A trianoni döntés után 1920-tól Baja a határ közelében maradt, és a Magyarországon maradt Bács-Bodrog vármegye igazgatási központjaként is működött. A térséget érintette a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság 1921-es epizódja is. A közigazgatási átszervezéskor 1950-ben létrejött Bács-Kiskun megye, amellyel Baja elveszítette vármegyei székhelyi szerepét, de kikötőjével, iskoláival és soknemzetiségű örökségével továbbra is meghatározó dél-alföldi központ maradt.