Ajka - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Halimba, Öcs, Szőc.

Ajkát először 1214-ben említik oklevélben Ayk/Ajka néven; a környék apró középkori falvainak (Ajka, Tósok, Berénd stb.) világa a Bakony peremén alakult ki. A török hódoltság idején a települések megfogyatkoztak, majd a 18. században földesúri betelepítésekkel újraéledtek. A 19. század közepén a Csinger-völgyben felfedezett barnakőszén és az ipari bányászat 1870-es évektől való fellendülése indította el Ajka iparosodását. Az Ajkai Üveggyár, a ma is ismert Ajka Crystal elődje 1878-ban jött létre, megalapozva a város üvegipari hírnevét. A 20. század elején vasút és új üzemek kapcsolták be Ajkát a dunántúli ipari térbe, majd a bauxitkitermelés és a timföldgyártás a 1940-es évektől stratégiai jelentőségűvé vált. A háború utáni évtizedekben Ajka több környező falut (például Tósokberénd, Csinger, Bódé, Padragkút) magába olvasztva tervezett iparvárossá fejlődött, és 1959-ben városi rangot kapott. A szocialista iparosítás nyomán hőerőmű, timföld- és alumíniumipar, valamint bányászat formálta a település arculatát, amely a rendszerváltás után szerkezetváltáson ment át. Az Ajkai Timföldgyár egyik vörösiszap-tározójának gátszakadása 2010. október 4-én súlyos katasztrófát okozott a közeli Kolontáron és Devecserben, árnyékot vetve a térség ipari múltjára. Ma Ajka Veszprém vármegye egyik ipari és kulturális központja, ahol a bányász- és üvegipari örökség múzeumokban és fesztiválokban él tovább.