Újszalonta a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Újszalonta elhelyezkedése:
Újszalonta rövid története:
Újszalonta, Békés vármegye települése, a 20. század elején kezdte el formálódni azon a területen, mely korábban Sarkad pusztáihoz tartozott. Bár a "Szalonta" név régi okmányokban is feltűnik, az "Újszalonta" néven ismert település első említései a 19. század végén és a 20. század elején jelennek meg, mint a Sarkad körüli tanyavilág része. A fokozatosan gyarapodó tanyavilág lakossága mezőgazdasági munkával foglalkozott, létrehozva a mai falu alapjait. A település hivatalosan is önállósult Sarkadtól, és községgé alakult 1924-ben, ezzel új fejezetet nyitva történetében. Az 1920-as és 1930-as években épült fel a falu jellegzetes református temploma, mely a közösségi élet központjává vált. A második világháború utáni időszakban, a termelőszövetkezetek megalakulásával, a falu gazdasága a kollektív mezőgazdaság köré szerveződött. A 20. század közepén, az 1960-as években érte el Újszalonta lakossága a csúcsát, meghaladva az 1300 főt. Az ezt követő évtizedekben az urbanizáció és a fiatalok elvándorlása miatt a népességszám fokozatosan csökkent. A település 1970-ben elveszítette önálló tanácsi státuszát, és ismét Sarkadhoz csatolták közigazgatásilag, mint társközséget. Jelenleg is Békés vármegye egy csendes, mezőgazdasági jellegű kistelepülése, amely igyekszik megőrizni egyedi identitását.
Egyéb hasznos adatok:
Újszalonta településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Újszalonta község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 86 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (109 fő) 78.9 százaléka. 72 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 83.72 százaléka, a teljes lakosság 66.06 százaléka. 4 fő vallotta magát Román nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.65 százaléka, a teljes lakosság 3.67 százaléka.
10 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 11.63 százaléka, a teljes lakosság 9.17 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (86 fő) |
Arány a lakosok között (109 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 72 | 83.72 % | 66.06 % |
| Román | 4 | 4.65 % | 3.67 % |
| Nem nyilatkozott | 10 | 11.63 % | 9.17 % |
A 2011-es népszámlálás során 101 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (116 fő) 87.07 százaléka. 96 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 95.05 százaléka, a teljes lakosság 82.76 százaléka. 3 fő vallotta magát Román nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.97 százaléka, a teljes lakosság 2.59 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (101 fő) |
Arány a lakosok között (116 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 96 | 95.05 % | 82.76 % |
| Román | 3 | 2.97 % | 2.59 % |
A 2011-es népszámlálás során 131 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (141 fő) 92.91 százaléka. 114 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 87.02 százaléka, a teljes lakosság 80.85 százaléka. 4 fő vallotta magát Román nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 3.05 százaléka, a teljes lakosság 2.84 százaléka.
14 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 10.69 százaléka, a teljes lakosság 9.93 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (131 fő) |
Arány a lakosok között (141 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 114 | 87.02 % | 80.85 % |
| Román | 4 | 3.05 % | 2.84 % |
| Nem nyilatkozott | 14 | 10.69 % | 9.93 % |
Újszalonta település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 180 fő |
| 1987. január 1. | 179 fő |
| 1988. január 1. | 170 fő |
| 1989. január 1. | 171 fő |
| 1990. január 1. | 170 fő |
| 1991. január 1. | 169 fő |
| 1992. január 1. | 172 fő |
| 1993. január 1. | 166 fő |
| 1994. január 1. | 152 fő |
| 1995. január 1. | 148 fő |
| 1996. január 1. | 146 fő |
| 1997. január 1. | 148 fő |
| 1998. január 1. | 142 fő |
| 1999. január 1. | 149 fő |
| 2000. január 1. | 148 fő |
| 2001. január 1. | 141 fő |
| 2002. január 1. | 148 fő |
| 2003. január 1. | 159 fő |
| 2004. január 1. | 141 fő |
| 2005. január 1. | 136 fő |
| 2006. január 1. | 129 fő |
| 2007. január 1. | 131 fő |
| 2008. január 1. | 127 fő |
| 2009. január 1. | 125 fő |
| 2010. január 1. | 119 fő |
| 2011. január 1. | 116 fő |
| 2012. január 1. | 115 fő |
| 2013. január 1. | 119 fő |
| 2014. január 1. | 116 fő |
| 2015. január 1. | 112 fő |
| 2016. január 1. | 110 fő |
| 2017. január 1. | 118 fő |
| 2018. január 1. | 109 fő |
| 2019. január 1. | 102 fő |
| 2020. január 1. | 102 fő |
| 2021. január 1. | 109 fő |
| 2022. január 1. | 101 fő |
| 2023. január 1. | 102 fő |
| 2024. január 1. | 91 fő |
| 2025. január 1. | 89 fő |
Újszalonta településen működő postai szolgáltatások:
Újszalonta településen működő postaautomaták:
Újszalonta településen működő benzinkutak:
Újszalonta településen működő bankokfiókok:
Újszalonta településen működő ATM-ek:
Újszalonta településen működő bölcsödék:
Újszalonta településen működő Óvodák:
Újszalonta településen működő általános iskolák:
Újszalonta településen működő középiskolák:
Újszalonta településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7.30 – 12.00 óráig és 12.30 – 16.00 óráig. szombaton és pihenőnapon: zárva. vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben, rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfő: 7.30 – 17.00 óráig Kedd: 7.15 – 11.00 óráig Szerda: 7.15 – 11.00 óráig Csütörtök: 7.30 – 17.30 óráig Péntek: 7.15 – 10.00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben, rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 08.00 órától – 12.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08.00 órától – 11.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben, rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfő, csütörtök: zárva, Kedd: 12.30 – 16.45 óráig, Szerda: 12.15 – 14.15 óráig, Péntek: 11.00 – 15.00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: zárva. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben, rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfőtől – péntekig: 08.00 – 13.00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: zárva. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Újszalonta településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Deák Ferenc
Újszalonta településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Újszalonta településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Újszalonta településen működő orvosi ügyeletek:
Újszalonta településen működő templomok:
Újszalonta község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 86 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (109 fő) 78.9 százaléka. 34 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 39.53 százaléka, a teljes lakosság 31.19 százaléka.12 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 13.95 százaléka, a teljes lakosság 11.01 százaléka.9 fő vallotta magát ortodox valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 10.47 százaléka, a teljes lakosság 8.26 százaléka.
9 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 10.47 százaléka, a teljes lakosság 8.26 százaléka.
19 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 22.09 százaléka, a teljes lakosság 17.43 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (86 fő) |
Arány a lakosok között (109 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 34 | 39.53 % | 31.19 % |
| Római katolikus | 12 | 13.95 % | 11.01 % |
| ortodox | 9 | 10.47 % | 8.26 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 9 | 10.47 % | 8.26 % |
| Nem nyilatkozott | 19 | 22.09 % | 17.43 % |
A 2011-es népszámlálás során 101 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (116 fő) 87.07 százaléka. 49 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 48.51 százaléka, a teljes lakosság 42.24 százaléka.11 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 10.89 százaléka, a teljes lakosság 9.48 százaléka.4 fő vallotta magát ortodox valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.96 százaléka, a teljes lakosság 3.45 százaléka.
13 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 12.87 százaléka, a teljes lakosság 11.21 százaléka.
23 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 22.77 százaléka, a teljes lakosság 19.83 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (101 fő) |
Arány a lakosok között (116 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 49 | 48.51 % | 42.24 % |
| Római katolikus | 11 | 10.89 % | 9.48 % |
| ortodox | 4 | 3.96 % | 3.45 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 13 | 12.87 % | 11.21 % |
| Nem nyilatkozott | 23 | 22.77 % | 19.83 % |
A 2001-es népszámlálás során 131 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (141 fő) 92.91 százaléka. 58 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 44.27 százaléka, a teljes lakosság 41.13 százaléka.20 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 15.27 százaléka, a teljes lakosság 14.18 százaléka.5 fő vallotta magát ortodox valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.82 százaléka, a teljes lakosság 3.55 százaléka.
25 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 19.08 százaléka, a teljes lakosság 17.73 százaléka.
22 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 16.79 százaléka, a teljes lakosság 15.6 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (131 fő) |
Arány a lakosok között (141 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 58 | 44.27 % | 41.13 % |
| Római katolikus | 20 | 15.27 % | 14.18 % |
| ortodox | 5 | 3.82 % | 3.55 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 25 | 19.08 % | 17.73 % |
| Nem nyilatkozott | 22 | 16.79 % | 15.6 % |
