Sárosd a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Sárosd elhelyezkedése:
Sárosd rövid története:
Sárosd első írásos említése 1257-ből származik, amikor „terra Sarosd” néven királyi birtokként szerepel egy adománylevélben. A település a középkorban gyorsan fejlődött, már a 14. században népes helyként tartották számon, majd 1411-ben mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Ekkoriban a Csák, Rozgonyi és Hédervári családok birtokolták, a helyi gazdaságot főként a mezőgazdaság alapozta meg. A török hódoltság idején Sárosd a hódoltsági területhez tartozott, sőt, egy ideig határvárként is funkcionált, ám a 16. század végére elnéptelenedett. Az újratelepítése a 18. század elején kezdődött, főként római katolikus magyar és német telepesekkel, ekkor került az Esterházy család birtokába. Az Esterházyak alatt a falu gyors fejlődésnek indult: a ma is álló barokk katolikus templom alapjai 1750 körül épültek, melyet később bővítettek és átépítettek. A 19. században Sárosd virágzó mezőgazdasági központtá vált, ahol kiemelkedő volt a gabonatermesztés és az állattartás. A 20. század elején a nagybirtokrendszer még meghatározta a település életét, de a világháborúk és a későbbi földreformok gyökeres változásokat hoztak. A második világháború utáni kollektivizálás, majd a rendszerváltás utáni privatizáció jelentősen befolyásolta a helyi gazdaságot és társadalmat.