Aba - információk, adatok, elérhetőségek

A mai Aba (Fejér megye) területén álló középkori falvak – köztük Bodakajtor és Belsőbáránd – a forrásokban legkésőbb a 13. század folyamán már feltűnnek, jelezve a folytonos megtelepedést a Mezőföld peremén. A középkorban a környéket Székesfehérvár királyi központja vonzotta, földesúri birtokok és faluközösségek szövevényes rendszerével. A török háborúk idején, Székesfehérvár eleste (1543) után Aba és vidéke is hódoltsági terület lett, a 16–17. században többszöri pusztulással és elnéptelenedéssel. A felszabadító hadjáratok és Székesfehérvár visszavétele (1688) után fokozatos újranépesülés indult, a 18. századra stabil agrártelepüléssé szerveződve. A forradalom és szabadságharc 1848–1849 megpróbáltatásai után a dualizmus kora ismét lendületet adott a gabonatermelésen alapuló helyi gazdaságnak. A trianoni határváltozások (1920) nem érintették megyei hovatartozását, de a második világháborút követő földreform (1945) gyökeresen átrendezte a birtokviszonyokat. A tanácsrendszer alatt, a településrészek – mindenekelőtt Bodakajtor és Belsőbáránd – közigazgatási egyesítésével a 20. század második felére alakult ki a mai Aba községi szerkezete. A rendszerváltás után, a 1990-es évektől az önkormányzatiság és a közlekedési kapcsolatok javulása hozott új fejlesztési lehetőségeket, miközben a település megőrizte mezőföldi agrár jellegét. Ma Aba közigazgatási területéhez a 8127-es (településrészek) és a 8128-as irányítószámú lakott területek tartoznak.