Páprád a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Páprád elhelyezkedése:
Páprád rövid története:
Páprád első írásos említése a 1332-1335 közötti pápai tizedjegyzékben történt, „Paprad” néven. Ekkoriban a település a pécsváradi apátság birtoka volt, és papja jelentős összeget fizetett tizedként, ami a falu viszonylagos jómódjára utalt. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, mint sok más Baranya megyei település. Az oszmán uralom után, a 18. század elején indult meg az újjáépítés és a fokozatos újra benépesedés. A 18. században magyar és horvát családok telepedtek le Páprádon, hozzájárulva a térség etnikai sokszínűségéhez. 1711-ben még puszta faluként tartották számon, de 1723-ra már ismét lakott településként szerepelt az összeírásokban. A falu népessége a 18. század végére jelentősen gyarapodott, 1767-ben már 269 lakost számlált. A község jelenlegi római katolikus temploma 1803-ban épült, mely ma is meghatározó épülete Páprádnak. Történelme során a település mindvégig megőrizte mezőgazdasági jellegét, lakói elsősorban földműveléssel foglalkoztak. A 20. század és a 21. század eleje a lakosság számának csökkenésével és az elöregedéssel jellemezte Páprádot, de közössége ma is él.
Egyéb hasznos adatok:
Páprád településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Páprád község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 160 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (157 fő) 101.91 százaléka. 148 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 92.5 százaléka, a teljes lakosság 94.27 százaléka. 11 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 6.88 százaléka, a teljes lakosság 7.01 százaléka. 7 fő vallotta magát Ukrán nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.38 százaléka, a teljes lakosság 4.46 százaléka.
5 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 3.13 százaléka, a teljes lakosság 3.18 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (160 fő) |
Arány a lakosok között (157 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 148 | 92.5 % | 94.27 % |
| Roma | 11 | 6.88 % | 7.01 % |
| Ukrán | 7 | 4.38 % | 4.46 % |
| Nem nyilatkozott | 5 | 3.13 % | 3.18 % |
A 2011-es népszámlálás során 157 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (178 fő) 88.2 százaléka. 142 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 90.45 százaléka, a teljes lakosság 79.78 százaléka. 8 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 5.1 százaléka, a teljes lakosság 4.49 százaléka.
13 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 8.28 százaléka, a teljes lakosság 7.3 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (157 fő) |
Arány a lakosok között (178 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 142 | 90.45 % | 79.78 % |
| Roma | 8 | 5.1 % | 4.49 % |
| Nem nyilatkozott | 13 | 8.28 % | 7.3 % |
A 2011-es népszámlálás során 200 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (207 fő) 96.62 százaléka. 187 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 93.5 százaléka, a teljes lakosság 90.34 százaléka.
10 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5 százaléka, a teljes lakosság 4.83 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (200 fő) |
Arány a lakosok között (207 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 187 | 93.5 % | 90.34 % |
| Nem nyilatkozott | 10 | 5 % | 4.83 % |
Páprád település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 249 fő |
| 1987. január 1. | 238 fő |
| 1988. január 1. | 243 fő |
| 1989. január 1. | 229 fő |
| 1990. január 1. | 226 fő |
| 1991. január 1. | 222 fő |
| 1992. január 1. | 211 fő |
| 1993. január 1. | 200 fő |
| 1994. január 1. | 197 fő |
| 1995. január 1. | 198 fő |
| 1996. január 1. | 202 fő |
| 1997. január 1. | 201 fő |
| 1998. január 1. | 194 fő |
| 1999. január 1. | 196 fő |
| 2000. január 1. | 211 fő |
| 2001. január 1. | 207 fő |
| 2002. január 1. | 212 fő |
| 2003. január 1. | 211 fő |
| 2004. január 1. | 201 fő |
| 2005. január 1. | 199 fő |
| 2006. január 1. | 199 fő |
| 2007. január 1. | 189 fő |
| 2008. január 1. | 189 fő |
| 2009. január 1. | 186 fő |
| 2010. január 1. | 185 fő |
| 2011. január 1. | 178 fő |
| 2012. január 1. | 169 fő |
| 2013. január 1. | 171 fő |
| 2014. január 1. | 166 fő |
| 2015. január 1. | 165 fő |
| 2016. január 1. | 160 fő |
| 2017. január 1. | 161 fő |
| 2018. január 1. | 160 fő |
| 2019. január 1. | 159 fő |
| 2020. január 1. | 160 fő |
| 2021. január 1. | 157 fő |
| 2022. január 1. | 163 fő |
| 2023. január 1. | 157 fő |
| 2024. január 1. | 153 fő |
| 2025. január 1. | 160 fő |
Páprád településen működő postai szolgáltatások:
Páprád településen működő postaautomaták:
Páprád településen működő benzinkutak:
Páprád településen működő bankokfiókok:
Páprád településen működő ATM-ek:
Páprád településen működő bölcsödék:
Páprád településen működő Óvodák:
Páprád településen működő általános iskolák:
Páprád településen működő középiskolák:
Páprád településen működő gyógyszertárak:
kedd és csütörtök: 13:00 órától- 15:30 óráig
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-péntekig: 08:00 órától-17:00 óráig szombaton és pihenőnapon: 08:00 órától-12:00 óráig vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
munkanapon és folyó évben rendeleteben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő-kedd: zárva, szerda: 8.30 órától-12.00 óráig, csütörtök-péntek: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfő: 7:30-16:30 kedd: 7:30-14:00, szerda: 7:30-16:30, csütörtök: 7:30-16:30, péntek: 7:30-14:00 szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfőtől-péntekig: 08:00-órától-17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Páprád településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Springó Zsolt
Páprád településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Páprád településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Páprád településen működő orvosi ügyeletek:
Páprád településen működő templomok:
Páprád község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 160 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (157 fő) 101.91 százaléka. 75 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 46.88 százaléka, a teljes lakosság 47.77 százaléka.20 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 12.5 százaléka, a teljes lakosság 12.74 százaléka.7 fő vallotta magát ortodox valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 4.38 százaléka, a teljes lakosság 4.46 százaléka.
10 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 6.25 százaléka, a teljes lakosság 6.37 százaléka.
43 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 26.88 százaléka, a teljes lakosság 27.39 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (160 fő) |
Arány a lakosok között (157 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 75 | 46.88 % | 47.77 % |
| Református | 20 | 12.5 % | 12.74 % |
| ortodox | 7 | 4.38 % | 4.46 % |
| Görög katolikus | 4 | 2.5 % | 2.55 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 10 | 6.25 % | 6.37 % |
| Nem nyilatkozott | 43 | 26.88 % | 27.39 % |
A 2011-es népszámlálás során 157 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (178 fő) 88.2 százaléka. 95 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 60.51 százaléka, a teljes lakosság 53.37 százaléka.19 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 12.1 százaléka, a teljes lakosság 10.67 százaléka.3 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.91 százaléka, a teljes lakosság 1.69 százaléka.
13 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 8.28 százaléka, a teljes lakosság 7.3 százaléka.
26 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 16.56 százaléka, a teljes lakosság 14.61 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (157 fő) |
Arány a lakosok között (178 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 95 | 60.51 % | 53.37 % |
| Református | 19 | 12.1 % | 10.67 % |
| Görög katolikus | 3 | 1.91 % | 1.69 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 13 | 8.28 % | 7.3 % |
| Nem nyilatkozott | 26 | 16.56 % | 14.61 % |
A 2001-es népszámlálás során 200 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (207 fő) 96.62 százaléka. 146 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 73 százaléka, a teljes lakosság 70.53 százaléka.39 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 19.5 százaléka, a teljes lakosság 18.84 százaléka.6 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3 százaléka, a teljes lakosság 2.9 százaléka.
6 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 3 százaléka, a teljes lakosság 2.9 százaléka.
3 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.5 százaléka, a teljes lakosság 1.45 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (200 fő) |
Arány a lakosok között (207 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 146 | 73 % | 70.53 % |
| Református | 39 | 19.5 % | 18.84 % |
| Görög katolikus | 6 | 3 % | 2.9 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 6 | 3 % | 2.9 % |
| Nem nyilatkozott | 3 | 1.5 % | 1.45 % |
