Nagyhuta - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Pálháza településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bózsva, Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Hollóháza, Kishuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu.

Nagyhuta, a Zempléni-hegység szívében fekvő település története szorosan összefonódik az üveggyártással és az idegen ajkú telepesekkel. Az első írásos emlékek, amelyek konkrétan Nagyhutára utalnak, a 18. század elejére datálódnak, egyes források szerint 1711-ből vagy 1712-ből származnak. A falu alapítását Bretzenheim Károly herceg, Metternich herceg őse nevéhez kötik, aki a bőséges erdők és a kiváló homok adta lehetőséget kihasználva üveghutát létesített itt. Az üveggyártáshoz szükséges szakértelem céljából német ajkú telepesek érkeztek Sziléziából, Csehországból és a Rajna vidékéről, akik a "zipser német" kultúrát honosították meg a vidéken. Az üveghuta termelése eleinte táblaüvegre és palackokra fókuszált, majd később gyógyszertári eszközöket és díszüvegeket is gyártottak. A település virágzott az üvegiparnak köszönhetően, a lakosság száma gyarapodott, és Nagyhuta a régió egyik jelentős kézműves központjává vált. Azonban a 19. század végére az ipari fejlődés, a fahiány és a modern technológiák térhódítása miatt az üveggyártás hanyatlásnak indult. A nagyhutai üveghuta végül 1908-ban szűnt meg, ezzel lezárva egy közel két évszázados ipari korszakot a falu életében. Ezt követően a falu lakói főként erdőgazdálkodásból és mezőgazdaságból éltek, és bár az üveggyártás emléke máig él, a település jellege alapvetően megváltozott. Ma Nagyhuta csendes, természeti szépségekkel övezett település, amely őrzi a hajdani üveggyártók örökségét és a zempléni táj nyugalmát.