Telkibánya - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Boldogkőváralja, Fony, Kéked, Mogyoróska, Pányok, Regéc.

Telkibánya első írásos említése 1271-ből származik, amikor egy királyi oklevélben *Telky* néven szerepel, utalva a területen zajló bányászati tevékenységre. A település alapítása és fejlődése szorosan összefonódott az arany- és ezüstbányászattal, melyet nagyrészt német bányászok honosítottak meg a Zempléni-hegységben. A 14. és 15. század jelentette Telkibánya fénykorát, ekkor virágzott leginkább a bányászat, és a település fontos királyi bányaváros rangjára emelkedett. Károly Róbert és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a kitermelt nemesfémek jelentős bevételt biztosítottak a királyi kincstárnak. A 16. századra azonban a bányászat hanyatlásnak indult, részben a könnyen hozzáférhető ércek kimerülése, részben a török hódítások okozta politikai instabilitás miatt. A mélyművelés költségesebbé vált, így a lakosság fokozatosan áttért a mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra és állattartásra. A 17-18. században több kísérlet is történt a bányászat újraélesztésére, de ezek már nem hoztak tartós sikert és a korábbi gazdagság nem tért vissza. A 19. században a település elvesztette jelentőségét, a modern ipari fejlődés elkerülte, és a népesség száma is csökkenni kezdett. A 20. század során Telkibánya csendes, mezőgazdasági jellegű településsé vált. Ma a hajdani virágzó bányaváros múltjának emlékeit őrzi, elsősorban természeti szépségei és történelmi öröksége miatt vonzza a látogatókat a Zempléni-hegység szívében.