Karos a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Karcsa településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Alsóberecki, Karcsa, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Semjén, Tiszacsermely.
Karos elhelyezkedése:
Karos rövid története:
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében fekvő Karos település első írásos említése 1255-ből származik, amikor "Karus" néven királyi birtokként szerepelt. Néhány évvel később, 1262-ben IV. Béla király a Bángi Andrásnak adományozta a falut, mely a Zempléni vár tartozéka volt. A középkorban folyamatosan fejlődő település 1429-ben már mezővárosi rangot kapott, ami jelentős gazdasági szerepére utalt. A török hódoltság idején azonban Karos is sokat szenvedett: 1598-ra a feljegyzések szerint teljesen elnéptelenedett. A falu hosszú időn át puszta maradt, és csak a 18. század elején indult meg lassú újranépesedése. A 1717-es összeírások már újabb lakók érkezéséről tanúskodtak, ekkor főként szlovák telepesek költöztek ide. Az ezt követő évtizedekben Karos fokozatosan benépesült, majd a 18. század közepére a környék egyik jelentős uradalmi központja lett. A 19. században a falu mezőgazdasági jellege erősödött, a lakosság főként földművelésből élt. A 20. század eseményei, mint a világháborúk és a szocialista átalakulás, szintén mély nyomot hagytak Karos történetében. Ma Karos békés, észak-borsodi kistelepülésként őrzi gazdag történelmi múltjának emlékeit.
Egyéb hasznos adatok:
Karos településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Karos község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 509 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (508 fő) 100.2 százaléka. 352 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 69.16 százaléka, a teljes lakosság 69.29 százaléka. 78 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 15.32 százaléka, a teljes lakosság 15.35 százaléka. 8 fő vallotta magát Szlovák nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.57 százaléka, a teljes lakosság 1.57 százaléka.
104 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 20.43 százaléka, a teljes lakosság 20.47 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (509 fő) |
Arány a lakosok között (508 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 352 | 69.16 % | 69.29 % |
| Roma | 78 | 15.32 % | 15.35 % |
| Szlovák | 8 | 1.57 % | 1.57 % |
| Nem nyilatkozott | 104 | 20.43 % | 20.47 % |
A 2011-es népszámlálás során 494 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (533 fő) 92.68 százaléka. 394 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 79.76 százaléka, a teljes lakosság 73.92 százaléka. 58 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 11.74 százaléka, a teljes lakosság 10.88 százaléka.
58 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 11.74 százaléka, a teljes lakosság 10.88 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (494 fő) |
Arány a lakosok között (533 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 394 | 79.76 % | 73.92 % |
| Roma | 58 | 11.74 % | 10.88 % |
| Nem nyilatkozott | 58 | 11.74 % | 10.88 % |
A 2011-es népszámlálás során 477 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (472 fő) 101.06 százaléka. 467 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 97.9 százaléka, a teljes lakosság 98.94 százaléka. 18 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 3.77 százaléka, a teljes lakosság 3.81 százaléka.
9 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.89 százaléka, a teljes lakosság 1.91 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (477 fő) |
Arány a lakosok között (472 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 467 | 97.9 % | 98.94 % |
| Roma | 18 | 3.77 % | 3.81 % |
| Nem nyilatkozott | 9 | 1.89 % | 1.91 % |
Karos település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 603 fő |
| 1987. január 1. | 580 fő |
| 1988. január 1. | 582 fő |
| 1989. január 1. | 548 fő |
| 1990. január 1. | 526 fő |
| 1991. január 1. | 528 fő |
| 1992. január 1. | 523 fő |
| 1993. január 1. | 513 fő |
| 1994. január 1. | 508 fő |
| 1995. január 1. | 493 fő |
| 1996. január 1. | 492 fő |
| 1997. január 1. | 485 fő |
| 1998. január 1. | 474 fő |
| 1999. január 1. | 464 fő |
| 2000. január 1. | 475 fő |
| 2001. január 1. | 472 fő |
| 2002. január 1. | 502 fő |
| 2003. január 1. | 491 fő |
| 2004. január 1. | 508 fő |
| 2005. január 1. | 541 fő |
| 2006. január 1. | 547 fő |
| 2007. január 1. | 552 fő |
| 2008. január 1. | 555 fő |
| 2009. január 1. | 535 fő |
| 2010. január 1. | 533 fő |
| 2011. január 1. | 533 fő |
| 2012. január 1. | 534 fő |
| 2013. január 1. | 529 fő |
| 2014. január 1. | 516 fő |
| 2015. január 1. | 537 fő |
| 2016. január 1. | 526 fő |
| 2017. január 1. | 525 fő |
| 2018. január 1. | 527 fő |
| 2019. január 1. | 518 fő |
| 2020. január 1. | 514 fő |
| 2021. január 1. | 508 fő |
| 2022. január 1. | 510 fő |
| 2023. január 1. | 531 fő |
| 2024. január 1. | 541 fő |
| 2025. január 1. | 536 fő |
Karos településen működő postai szolgáltatások:
Karos településen működő postaautomaták:
Karos településen működő benzinkutak:
Karos településen működő bankokfiókok:
Karos településen működő ATM-ek:
Karos településen működő bölcsödék:
Karos településen működő Óvodák:
Karos településen működő általános iskolák:
Karos településen működő középiskolák:
Karos településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 14:10 – 16:40 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 13.00 órától – 16.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 13:30 – 15:00 óráig, kedden: 10:45 – 12:00 óráig, szerdán, csütörtökön: zárva, pénteken: 12:00 – 13:15 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőn, szerdán és pénteken: 7:30 – 10:00 óráig és 13:00 – 14:00 óráig, Kedden és csütörtökön: 7:30 – 12:00 óráig és 13:00 – 14:00 óráig, Szombaton és szabadnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől-péntekig: 08.00 – 12.00 13.00 - 18.00 Szombaton és pihenőnapon: zárva. Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Karos településen működő háziorvosi rendelők:
Karos településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Karos településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Karos településen működő orvosi ügyeletek:
Karos településen működő templomok:
Karos község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 509 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (508 fő) 100.2 százaléka. 166 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 32.61 százaléka, a teljes lakosság 32.68 százaléka.59 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 11.59 százaléka, a teljes lakosság 11.61 százaléka.43 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 8.45 százaléka, a teljes lakosság 8.46 százaléka.
20 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 3.93 százaléka, a teljes lakosság 3.94 százaléka.
218 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 42.83 százaléka, a teljes lakosság 42.91 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (509 fő) |
Arány a lakosok között (508 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 166 | 32.61 % | 32.68 % |
| Római katolikus | 59 | 11.59 % | 11.61 % |
| Görög katolikus | 43 | 8.45 % | 8.46 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 20 | 3.93 % | 3.94 % |
| Nem nyilatkozott | 218 | 42.83 % | 42.91 % |
A 2011-es népszámlálás során 494 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (533 fő) 92.68 százaléka. 215 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 43.52 százaléka, a teljes lakosság 40.34 százaléka.90 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 18.22 százaléka, a teljes lakosság 16.89 százaléka.59 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 11.94 százaléka, a teljes lakosság 11.07 százaléka.
45 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 9.11 százaléka, a teljes lakosság 8.44 százaléka.
84 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 17 százaléka, a teljes lakosság 15.76 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (494 fő) |
Arány a lakosok között (533 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 215 | 43.52 % | 40.34 % |
| Római katolikus | 90 | 18.22 % | 16.89 % |
| Görög katolikus | 59 | 11.94 % | 11.07 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 45 | 9.11 % | 8.44 % |
| Nem nyilatkozott | 84 | 17 % | 15.76 % |
A 2001-es népszámlálás során 477 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (472 fő) 101.06 százaléka. 299 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 62.68 százaléka, a teljes lakosság 63.35 százaléka.93 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 19.5 százaléka, a teljes lakosság 19.7 százaléka.80 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 16.77 százaléka, a teljes lakosság 16.95 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (477 fő) |
Arány a lakosok között (472 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 299 | 62.68 % | 63.35 % |
| Római katolikus | 93 | 19.5 % | 19.7 % |
| Görög katolikus | 80 | 16.77 % | 16.95 % |
| Más keresztény vallású | 3 | 0.63 % | 0.64 % |
