Hidvégardó - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Perkupa településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bódvarákó, Égerszög, Perkupa, Szögliget, Szőlősardó, Teresztenye, Tornabarakony, Varbóc.

Hidvégardó első írásos említése egy `1232`-ből származó oklevélben történt "Hydueg" néven, mely a Balogsemjén nemzetség birtokaként szerepelt. Más források `1298`-ban is megemlítik "Hydueg" formában, ekkor a Szalánci család birtokában volt. A középkorban számos nemesi család, köztük a Kompolthiak és a Bebekek is birtokolták a stratégiailag fontos települést. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, és `1570`-ben már csak pusztaként tartották számon. Újratelepítése a `17. század` végén, a török kiűzése után kezdődött, majd a `18. században` jelentős fejlődésnek indult. Ekkor épült fel a falu római katolikus temploma `1783`-ban, késő barokk stílusban. A református templom alapjai is a `18. század` végén kerültek lerakásra, majd `1812`-ben jelentősen átalakították. A `18-19. században` többek között a Platthy, Beleznay, Szemere és Hadik családok birtokában volt a település. A `20. század` elején a falu lakossága főként mezőgazdaságból élt, majd a világháborúk és Trianon hatására jelentős változások hoztak a település életébe. A második világháború utáni időszakban a mezőgazdasági szövetkezetek alakulása és a szocialista korszak gazdasági-társadalmi átalakulásai formálták Hidvégardó arculatát.