Krasznokvajda - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Büttös, Csenyéte, Felsőgagy, Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Perecse.

Krasznokvajda első írásos említése 1272-ből származik, amikor „Voyda” néven szerepel, a Karasznai család birtokaként. A „Krasznok-” előtag a település Karaszna (ma Kékedhez tartozó puszta) melletti fekvésére utal, jelezve földrajzi hovatartozását. A középkor során a falu birtokosai gyakran változtak, számos nemesi család birtokolta részben vagy egészben. A török hódoltság idején, a Cserehát számos településéhez hasonlóan, Krasznokvajda is súlyos pusztítást szenvedett el, lakossága megfogyatkozott vagy elmenekült. Újra benépesülése a 17-18. században indult meg, ekkoriban a Szirmay család lett a meghatározó birtokos, akik hozzájárultak a település újjáépítéséhez. Ekkor épült fel a falu jelentős építészeti emléke, a református templom is. A 19. században agrártelepülésként működött, lakói főként mezőgazdaságból éltek, megélhetésüket a föld biztosította. A 20. század elején viszonylag stabil fejlődést mutatott, ám a világháborúk és a gazdasági válságok megpróbáltatások elé állították. A második világháború utáni kollektivizálás és a mezőgazdasági szerkezetátalakítás alapjaiban változtatta meg a falu életét. Napjainkban Krasznokvajda megőrizte nyugodt, vidéki jellegét, a Cserehát térségének egyik tipikus települése.