Hegyhátszentjakab - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Őriszentpéter településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bajánsenye, Felsőjánosfa, Ispánk, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Szalafő, Szatta, Velemér.

Hegyhátszentjakab település első írásos említése 1342-ből származik, amikor még egyszerűen „Zentjakab” néven jegyezték fel egy oklevélben. A „Hegyhát” előtag, a térségre jellemző domborzat utalása, először 1428-ban tűnt fel az oklevelekben „Hegyhátzenthjakab” formában, megkülönböztetve más, hasonló nevű településektől. A falu már a kezdetektől Szent Jakab tiszteletére szentelt templommal rendelkezett, mely a közösségi élet és identitás központja volt. A török hódoltság idején a település Vas megye többi falujával együtt sokat szenvedett, valószínűleg elnéptelenedett, vagy lakossága jelentősen megfogyatkozott. A XVIII. században indult meg az újjáépítés és a visszatelepülés, ekkor kapta mai barokk formáját a templom is, alapjain valószínűleg egy korábbi, középkori épület állt. A falu birtokosai között a középkorban a Nádasdy, majd később a Batthyány család is szerepelt, akik jelentős befolyással voltak a település életére. A XIX. és XX. században Hegyhátszentjakab tipikus agrártelepülésként élt, lakói főként mezőgazdaságból szerezték megélhetésüket. A két világháború és az azt követő szocialista időszak, különösen a kollektivizálás mélyreható változásokat hozott a falu életében és társadalmi szerkezetében. A rendszerváltás után a település megpróbálta megőrizni egyedi arculatát és fejlődni, miközben a mezőgazdaság szerepe csökkent, a turizmus pedig egyre inkább előtérbe került. Ma Hegyhátszentjakab egy csendes, nyugodt, a Hegyhát vidékére jellemző kis falu, mely büszkén őrzi gazdag történelmi múltját.