Zalacséb a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Nagypáli településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Alsónemesapáti, Kávás, Kisbucsa, Kispáli, Nagypáli, Nemesapáti, Nemeshetés, Szentpéterúr, Zalaboldogfa, Zalaháshágy, Zalaszentgyörgy.
Zalacséb elhelyezkedése:
Zalacséb rövid története:
Zalacséb első írásos említése 1337-ből származik, ekkor „Cheb” néven szerepelt egy oklevélben. A település ekkor már valószínűleg egy kialakult falu volt, mely a Csébi család birtokában állt. A 15. században említést tesznek templomáról, ami egyházas hely létére utal, jelezve jelentőségét a térségben. Később a falu birtokosai között feltűntek az alsólendvai Bánffyak is, akik jelentős földesurak voltak a régióban. A török hódoltság idején a falu sokat szenvedett, azonban valószínűleg nem néptelenedett el teljesen, vagy hamar újranépesült. A 16. század végétől a Kanizsai vilajethez tartozott, adót fizetve az Oszmán Birodalomnak. A török kiűzését követően, a 18. század elejére ismét stabilizálódott a helyzet, és megindult a falu újjáépítése. A ma is álló Keresztelő Szent János római katolikus temploma 1788-ban épült fel késő barokk stílusban, ami a korszak gazdasági fellendülésének jele. A 19. század és a 20. század elején Zalacséb tipikus mezőgazdasági jellegű településként tartotta meg arculatát. A modern korban a Zalaegerszegi járás része, megőrizve a Zalai-dombságra jellemző falusias hangulatát.