Felsőtárkány - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Noszvaj.

Felsőtárkány neve először 1248-ban tűnik fel írásos forrásban, amikor IV. Béla király megerősíti a Bélapátfalvi Ciszterci Apátság birtokait, melyek között „Tarkány” falu is szerepel. Eredetileg királyi birtok és vadászterület volt, amely valószínűleg a kunok egyik ágától, a „tárkányoktól” kapta nevét. A középkorban a ciszterciek birtokában virágzott, akik erdőgazdálkodással és mezőgazdasággal foglalkoztak a Bükk lábánál. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett és elpusztult, hosszú évtizedekig pusztán állt. Újratelepítésére csak a 18. század elején került sor, ekkor a település az egri érsekség birtokába került, mely magyar és szlovák jobbágyokkal népesítette be. A 18-19. században a fakitermelés, mészégetés és kőbányászat vált a fő gazdasági tevékenységgé, kihasználva a Bükk természeti kincseit. Ekkoriban épült fel a ma is látható barokk templom és a hozzá tartozó plébánia, valamint jelentős malom- és fűrészüzemek is létrejöttek a Várhegy patak mentén. A 20. században a falu a turizmus és az erdei ipar központjává fejlődött, köszönhetően a Bükk közelségének és a kiépülő úthálózatnak. Ma Felsőtárkány a Bükki Nemzeti Park kapujában fekvő, népszerű üdülőfalu, mely gazdag történelmi és természeti értékekkel büszkélkedhet.