Drávasztára a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Sellye településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bogdása, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Felsőszentmárton, Kákics, Markóc, Marócsa, Okorág, Sellye, Sósvertike.
Drávasztára elhelyezkedése:
Drávasztára rövid története:
Drávasztára első írásos említése 1341-ből származik, amikor „Stara” néven említik. A középkorban a Rátót nemzetség, majd később a Pécsi Püspökség birtokolta a települést. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, és pusztasággá vált. Újra benépesítése a 18. század elején kezdődött meg, ekkor főként horvát (sokác) családok érkeztek a területre. Ezzel párhuzamosan alakult ki a katolikus egyházközség is, melynek plébániája 1778-ban szerveződött újjá. A falu ma is álló, klasszicista stílusú római katolikus temploma 1808-ban épült fel. Drávasztára lakói hagyományosan mezőgazdaságból éltek, kihasználva a Dráva-mente adta termékeny földeket. A 20. században a település népessége stabil maradt, majd enyhe csökkenésnek indult, miközben Baranya vármegye részeként fejlődött. Napjainkban is egy csendes, nyugodt, a Dráva menti természeti környezetbe ágyazott faluként él Drávasztára.
Egyéb hasznos adatok:
Drávasztára településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Drávasztára község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 365 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (416 fő) 87.74 százaléka. 288 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 78.9 százaléka, a teljes lakosság 69.23 százaléka. 115 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 31.51 százaléka, a teljes lakosság 27.64 százaléka. 9 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.47 százaléka, a teljes lakosság 2.16 százaléka.
43 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 11.78 százaléka, a teljes lakosság 10.34 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (365 fő) |
Arány a lakosok között (416 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 288 | 78.9 % | 69.23 % |
| Horvát | 115 | 31.51 % | 27.64 % |
| Német | 9 | 2.47 % | 2.16 % |
| Roma | 5 | 1.37 % | 1.2 % |
| Nem nyilatkozott | 43 | 11.78 % | 10.34 % |
A 2011-es népszámlálás során 403 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (458 fő) 87.99 százaléka. 310 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 76.92 százaléka, a teljes lakosság 67.69 százaléka. 175 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 43.42 százaléka, a teljes lakosság 38.21 százaléka. 13 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 3.23 százaléka, a teljes lakosság 2.84 százaléka.
53 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.15 százaléka, a teljes lakosság 11.57 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (403 fő) |
Arány a lakosok között (458 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 310 | 76.92 % | 67.69 % |
| Horvát | 175 | 43.42 % | 38.21 % |
| Roma | 13 | 3.23 % | 2.84 % |
| Német | 3 | 0.74 % | 0.66 % |
| Nem nyilatkozott | 53 | 13.15 % | 11.57 % |
A 2011-es népszámlálás során 477 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (500 fő) 95.4 százaléka. 277 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 58.07 százaléka, a teljes lakosság 55.4 százaléka. 220 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 46.12 százaléka, a teljes lakosság 44 százaléka.
32 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 6.71 százaléka, a teljes lakosság 6.4 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (477 fő) |
Arány a lakosok között (500 fő) |
|---|---|---|---|
| Horvát | 277 | 58.07 % | 55.4 % |
| Magyar | 220 | 46.12 % | 44 % |
| Nem nyilatkozott | 32 | 6.71 % | 6.4 % |
Drávasztára település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 636 fő |
| 1987. január 1. | 626 fő |
| 1988. január 1. | 612 fő |
| 1989. január 1. | 589 fő |
| 1990. január 1. | 557 fő |
| 1991. január 1. | 544 fő |
| 1992. január 1. | 549 fő |
| 1993. január 1. | 540 fő |
| 1994. január 1. | 526 fő |
| 1995. január 1. | 515 fő |
| 1996. január 1. | 507 fő |
| 1997. január 1. | 507 fő |
| 1998. január 1. | 495 fő |
| 1999. január 1. | 500 fő |
| 2000. január 1. | 490 fő |
| 2001. január 1. | 500 fő |
| 2002. január 1. | 488 fő |
| 2003. január 1. | 480 fő |
| 2004. január 1. | 467 fő |
| 2005. január 1. | 464 fő |
| 2006. január 1. | 470 fő |
| 2007. január 1. | 477 fő |
| 2008. január 1. | 484 fő |
| 2009. január 1. | 466 fő |
| 2010. január 1. | 459 fő |
| 2011. január 1. | 458 fő |
| 2012. január 1. | 458 fő |
| 2013. január 1. | 452 fő |
| 2014. január 1. | 433 fő |
| 2015. január 1. | 423 fő |
| 2016. január 1. | 436 fő |
| 2017. január 1. | 415 fő |
| 2018. január 1. | 418 fő |
| 2019. január 1. | 423 fő |
| 2020. január 1. | 410 fő |
| 2021. január 1. | 416 fő |
| 2022. január 1. | 375 fő |
| 2023. január 1. | 377 fő |
| 2024. január 1. | 377 fő |
| 2025. január 1. | 368 fő |
Drávasztára településen működő postai szolgáltatások:
Drávasztára településen működő postaautomaták:
Drávasztára településen működő benzinkutak:
Drávasztára településen működő bankokfiókok:
Drávasztára településen működő ATM-ek:
Drávasztára településen működő bölcsödék:
Drávasztára településen működő Óvodák:
Drávasztára településen működő általános iskolák:
Drávasztára településen működő középiskolák:
Drávasztára településen működő gyógyszertárak:
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfőtől-péntekig: 08:00-órától-17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
hétfő: 07:00 órától-09:45 óráig és 12:30 órától-16:30 óráig, kedd: 07:00 órától-13:45 óráig és 16:30 órától-17:00 óráig, szerda: 07:00 órától-09:45 óráig és 12:30 órától-16:30 óráig , csütörtök: 07:00 órától-09:45 óráig és 12:30 órától-15:30 óráig, péntek: 07:00 órától-09:45 óráig és 12:30 órától-13:30 óráig szombaton és pihenőnapon: zárva vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-péntekig: 08:00 órától-17:00 óráig szombaton és pihenőnapon: 08:00 órától-12:00 óráig vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő: 10:30 órától-12:00 óráig, kedd: zárva, szerda: 10:30 óratól-12:00 óráig, csütörtök: zárva, péntek: 10:30 órától-11:45 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
hétfő-szerda-csütörtök-péntek: 10:00 órától-12:00 óráig, kedd: 14:00 órától-16:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Drávasztára településen működő háziorvosi rendelők:
Drávasztára településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Drávasztára településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Drávasztára településen működő orvosi ügyeletek:
Drávasztára településen működő templomok:
Drávasztára község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 365 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (416 fő) 87.74 százaléka. 208 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 56.99 százaléka, a teljes lakosság 50 százaléka.15 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 4.11 százaléka, a teljes lakosság 3.61 százaléka.
33 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 9.04 százaléka, a teljes lakosság 7.93 százaléka.
93 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 25.48 százaléka, a teljes lakosság 22.36 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (365 fő) |
Arány a lakosok között (416 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 208 | 56.99 % | 50 % |
| Református | 15 | 4.11 % | 3.61 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 33 | 9.04 % | 7.93 % |
| Nem nyilatkozott | 93 | 25.48 % | 22.36 % |
A 2011-es népszámlálás során 403 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (458 fő) 87.99 százaléka. 307 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 76.18 százaléka, a teljes lakosság 67.03 százaléka.17 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 4.22 százaléka, a teljes lakosság 3.71 százaléka.
32 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 7.94 százaléka, a teljes lakosság 6.99 százaléka.
47 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 11.66 százaléka, a teljes lakosság 10.26 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (403 fő) |
Arány a lakosok között (458 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 307 | 76.18 % | 67.03 % |
| Református | 17 | 4.22 % | 3.71 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 32 | 7.94 % | 6.99 % |
| Nem nyilatkozott | 47 | 11.66 % | 10.26 % |
A 2001-es népszámlálás során 477 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (500 fő) 95.4 százaléka. 412 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 86.37 százaléka, a teljes lakosság 82.4 százaléka.18 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.77 százaléka, a teljes lakosság 3.6 százaléka.
11 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 2.31 százaléka, a teljes lakosság 2.2 százaléka.
33 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 6.92 százaléka, a teljes lakosság 6.6 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (477 fő) |
Arány a lakosok között (500 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 412 | 86.37 % | 82.4 % |
| Református | 18 | 3.77 % | 3.6 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 11 | 2.31 % | 2.2 % |
| Nem nyilatkozott | 33 | 6.92 % | 6.6 % |
