Drávagárdony - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Darány településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Darány, Drávatamási, Istvándi, Kastélyosdombó, Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu.

Drávagárdony első írásos említése 1346-ból származik, ekkor még Gárdon néven szerepel egy oklevélben, mint a pécsi káptalan birtoka. Azonban már korábban, a pápai tizedlajstromokban is feltűnt 1332-1335 között, ami arra utal, hogy ekkor már templommal rendelkező, szervezett település volt. A középkor folyamán a Baranya várához tartozó birtok volt, viszonylag népes és jómódú falunak számított a Dráva mente ezen részén. A török hódoltság idején a település sorsa tragikusra fordult, a 16. század végére nagyrészt elnéptelenedett, sok más környező faluhoz hasonlóan. A török kiűzését követően, a 18. század elején mint pusztaságot tartották számon, majd a Batthyány család birtokába került. A Batthyányak kezdték meg a terület újratelepítését horvát (sokac) és magyar lakosokkal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az újratelepítést követően a falu lassan újra fejlődésnek indult, mezőgazdasági jellege megmaradt. A "Dráva" előtag a folyó közelségére utal, és később került a településnév elé, megkülönböztetve más Gárdony nevű falvaktól. A 19. és 20. században Drávagárdony tipikus dél-dunántúli agrártelepülésként létezett, fejlődése stabil, de lassú volt. Ma egy csendes baranyai kisfalu, melynek lakói főként mezőgazdaságból és az ingázásból élnek.