Apátistvánfalva - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Szentgotthárd településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Alsószölnök, Felsőszölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Szentgotthárd.

Apátistvánfalva (szlovénül: Števanovci) először a késő középkor okleveleiben bukkan fel, és kezdettől a szentgotthárdi ciszterci apátság uradalmához tartozott; magát az apátságot III. Béla alapította 1183-ban. Neve szó szerint „Apát István falva”, ami az apátsági birtoklásra és egyházi eredetre utal. A Vendvidék erdős peremvidékén fekvő település szórt, erdőszéli szerkezetű faluként alakult ki, és évszázadokon át többségében szlovén (vend) lakosság élt benne. A 18–19. században az apátsági erdőgazdálkodás és a határmenti kereskedelem határozta meg a megélhetést, a térségben üveghuták és hamuzsírfőzők is működtek. Az 1910-es népszámlálás idején a falu lakossága többségében szlovén anyanyelvű volt. A trianoni határ kijelölése 1920-ban a közeli szlovén (akkor SHS) területektől választotta el, a vasfüggöny kiépülése pedig 1948 után tovább erősítette a periférikus helyzetet. A határnyitás 1989-ben újraélesztette a rokoni és gazdasági kapcsolatrendszert. A település ma az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Vendvidék része, a park 2002-es megalakulása óta a természeti és népi kulturális örökség megőrzése kiemelt szerepet kap. A schengeni csatlakozás 2007-ben a mindennapi átjárást is megkönnyítette a határ túloldalán fekvő szlovén falvak felé.