Alsószölnök - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Szentgotthárd településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Szentgotthárd.

Alsószölnök, a Rába-vidék (Vendvidék/Porabje) szlovén falvai közé tartozó település, első írásos említése a 14. század vége felől adatolható, a „Sölnök/Senik” névelemekkel. Nevének eredete a szlovén senik (szénapadlás, szénaszín), s a falu szlovén neve máig Dolnji Senik. A középkorban Vas vármegye nyugati határvidékének apró falvai közt, Szentgotthárd vonzásában élt, jobbágyfalu volt. A 17–18. század fordulójára a háborús pusztítások után lassan újranépesült, erdő- és kaszálógazdálkodásra, kézműiparra és határmenti cserére támaszkodva. A 19. század végén az oktatás és a közigazgatás fokozódó magyarosító törekvései – például az Apponyi-törvények 1907-ben – a helyi szlovén nyelvhasználatot is szűkítették. A trianoni határmegvonás 1920-ban a környező, ma Ausztriához és Szlovéniához tartozó rokon közösségektől választotta el a falut. A vasfüggöny kiépítése 1949-től évtizedekre elszigetelte a határ menti települést, korlátozva a rokoni és gazdasági kapcsolattartást. A rendszerváltás és a határnyitás 1989-ben új lehetőségeket hozott, s egyre többen vállaltak munkát a közeli osztrák térségben. Magyarország EU-csatlakozása 2004-ben és a schengeni csatlakozás 2007-ben gyakorlatilag helyreállította a mindennapi határátlépést, megerősítve a térségi kapcsolathálót. A nemzetiségi jogokat kiterjesztő törvény 1993-ban új keretet adott a helyi szlovén önszerveződésnek, így Alsószölnök ma is őrzi Rába-vidéki szlovén kulturális örökségét.