Alsótold a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Szurdokpüspöki településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Kozárd, Szurdokpüspöki, Tar.
Alsótold elhelyezkedése:
Alsótold rövid története:
A mai Alsótold elődjét, Toldot már a középkorban, a 14. században említik oklevelek; ekkor még a mai Alsó- és Felsőtold együtt szerepelt. A település a hollókői vár uradalmához tartozott, a Cserhát dombvidéki faluhálózatának részeként. Az oszmán háborúk idején, a 16–17. században a környék többször megszenvedte a hadjárásokat, a népesség megfogyatkozott. Az újjátelepülés a 18. században zajlott, és ekkor különül meg a forrásokban Alsó- és Felsőtold. A 19. században Alsótold Nógrád vármegye kisméretű, agrár jellegű falvai közé tartozott, megélhetését főként földművelés és erdőgazdálkodás biztosította. A trianoni határváltozások után, 1920-tól a település Magyarországon maradt, a felvidéki határ közelében. A második világháború frontja 1944–45-ben érte el a vidéket, amely megpróbáltatásokkal járt a lakosság számára. A szocialista korszakban, az 1950-es években, a termelőszövetkezetesítés és a vidéki elvándorlás formálta a helyi életet. Hollókő ófaluja 1987-ben világörökségi rangot kapott, ami növelte a Cserhát palóc településeinek – így Alsótoldnak is – ismertségét. A rendszerváltást követően, 1990-től Alsótold önálló önkormányzattal működő, csendes palóc falu, amely őrzi középkori gyökereit és népi hagyományait.
Egyéb hasznos adatok:
Alsótold településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Alsótold község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 219 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (235 fő) 93.19 százaléka. 206 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 94.06 százaléka, a teljes lakosság 87.66 százaléka.
12 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5.48 százaléka, a teljes lakosság 5.11 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (219 fő) |
Arány a lakosok között (235 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 206 | 94.06 % | 87.66 % |
| Nem nyilatkozott | 12 | 5.48 % | 5.11 % |
A 2011-es népszámlálás során 230 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (256 fő) 89.84 százaléka. 221 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 96.09 százaléka, a teljes lakosság 86.33 százaléka. 3 fő vallotta magát Szlovák nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.3 százaléka, a teljes lakosság 1.17 százaléka.
9 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 3.91 százaléka, a teljes lakosság 3.52 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (230 fő) |
Arány a lakosok között (256 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 221 | 96.09 % | 86.33 % |
| Szlovák | 3 | 1.3 % | 1.17 % |
| Nem nyilatkozott | 9 | 3.91 % | 3.52 % |
A 2011-es népszámlálás során 270 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (276 fő) 97.83 százaléka. 262 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 97.04 százaléka, a teljes lakosság 94.93 százaléka. 8 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.96 százaléka, a teljes lakosság 2.9 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (270 fő) |
Arány a lakosok között (276 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 262 | 97.04 % | 94.93 % |
| Roma | 8 | 2.96 % | 2.9 % |
Alsótold település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 244 fő |
| 1987. január 1. | 246 fő |
| 1988. január 1. | 271 fő |
| 1989. január 1. | 276 fő |
| 1990. január 1. | 273 fő |
| 1991. január 1. | 282 fő |
| 1992. január 1. | 284 fő |
| 1993. január 1. | 274 fő |
| 1994. január 1. | 276 fő |
| 1995. január 1. | 280 fő |
| 1996. január 1. | 280 fő |
| 1997. január 1. | 282 fő |
| 1998. január 1. | 278 fő |
| 1999. január 1. | 281 fő |
| 2000. január 1. | 281 fő |
| 2001. január 1. | 276 fő |
| 2002. január 1. | 271 fő |
| 2003. január 1. | 265 fő |
| 2004. január 1. | 262 fő |
| 2005. január 1. | 261 fő |
| 2006. január 1. | 262 fő |
| 2007. január 1. | 262 fő |
| 2008. január 1. | 261 fő |
| 2009. január 1. | 263 fő |
| 2010. január 1. | 257 fő |
| 2011. január 1. | 256 fő |
| 2012. január 1. | 257 fő |
| 2013. január 1. | 258 fő |
| 2014. január 1. | 253 fő |
| 2015. január 1. | 255 fő |
| 2016. január 1. | 252 fő |
| 2017. január 1. | 239 fő |
| 2018. január 1. | 239 fő |
| 2019. január 1. | 241 fő |
| 2020. január 1. | 225 fő |
| 2021. január 1. | 235 fő |
| 2022. január 1. | 236 fő |
| 2023. január 1. | 231 fő |
| 2024. január 1. | 233 fő |
| 2025. január 1. | 224 fő |
Alsótold településen működő postai szolgáltatások:
Alsótold településen működő postaautomaták:
Alsótold településen működő benzinkutak:
Alsótold településen működő bankokfiókok:
Alsótold településen működő ATM-ek:
Alsótold településen működő bölcsödék:
Alsótold településen működő Óvodák:
Alsótold településen működő általános iskolák:
Alsótold településen működő középiskolák:
Alsótold településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 13:00 órától – 14:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 13.30 órától – 16.30 óráig, kedden: 8.30 órától – 11.00 óráig, szerdán: 9.00 órától – 11.00 óráig, csütörtökön: 13.30 órától – 15.30 óráig, pénteken: 12.00 órától – 13.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn, szerdán és pénteken: 8.30 órától – 12.00 óráig, kedden és csütörtökön: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7:30 – 18:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 7:30 – 12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 7.30 – 18.00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 7.30 – 12.00 óráig, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Alsótold településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Forrási Ottokár
Alsótold településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Alsótold településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Alsótold településen működő orvosi ügyeletek:
Alsótold településen működő templomok:
Alsótold község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 219 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (235 fő) 93.19 százaléka. 105 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 47.95 százaléka, a teljes lakosság 44.68 százaléka.19 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 8.68 százaléka, a teljes lakosság 8.09 százaléka.18 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 8.22 százaléka, a teljes lakosság 7.66 százaléka.
23 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 10.5 százaléka, a teljes lakosság 9.79 százaléka.
53 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 24.2 százaléka, a teljes lakosság 22.55 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (219 fő) |
Arány a lakosok között (235 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 105 | 47.95 % | 44.68 % |
| Református | 19 | 8.68 % | 8.09 % |
| Evangélikus | 18 | 8.22 % | 7.66 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 23 | 10.5 % | 9.79 % |
| Nem nyilatkozott | 53 | 24.2 % | 22.55 % |
A 2011-es népszámlálás során 230 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (256 fő) 89.84 százaléka. 167 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 72.61 százaléka, a teljes lakosság 65.23 százaléka.15 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 6.52 százaléka, a teljes lakosság 5.86 százaléka.4 fő vallotta magát ortodox valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.74 százaléka, a teljes lakosság 1.56 százaléka.
25 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 10.87 százaléka, a teljes lakosság 9.77 százaléka.
16 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 6.96 százaléka, a teljes lakosság 6.25 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (230 fő) |
Arány a lakosok között (256 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 167 | 72.61 % | 65.23 % |
| Evangélikus | 15 | 6.52 % | 5.86 % |
| ortodox | 4 | 1.74 % | 1.56 % |
| Református | 3 | 1.3 % | 1.17 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 25 | 10.87 % | 9.77 % |
| Nem nyilatkozott | 16 | 6.96 % | 6.25 % |
A 2001-es népszámlálás során 270 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (276 fő) 97.83 százaléka. 214 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 79.26 százaléka, a teljes lakosság 77.54 százaléka.18 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 6.67 százaléka, a teljes lakosság 6.52 százaléka.
23 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 8.52 százaléka, a teljes lakosság 8.33 százaléka.
13 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 4.81 százaléka, a teljes lakosság 4.71 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (270 fő) |
Arány a lakosok között (276 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 214 | 79.26 % | 77.54 % |
| Evangélikus | 18 | 6.67 % | 6.52 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 23 | 8.52 % | 8.33 % |
| Nem nyilatkozott | 13 | 4.81 % | 4.71 % |
