Akasztó a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Akasztó elhelyezkedése:
Akasztó rövid története:
Akasztó neve már a 13. század végén felbukkan a forrásokban, a középkorban a Kalocsai Érsekség alföldi birtoktestének részeként. A néveredetet több hagyomány is magyarázza: egyesek út menti akasztófára, mások a vízjárta táj halászati „akasztóira” (vízleeresztő gátjaira) vezetik vissza – mindkettő a környék világát idézi. A török uralom idején (1541–1686) a falu elnéptelenedett, és pusztává vált, mint a Duna–Tisza köze számos települése. A felszabadító háborúk után az érsekség a 18. században szervezett betelepítéssel népesítette újra, ahol állattartás, szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a tavakhoz kötődő halászat adott megélhetést. A közigazgatási rendezések nyomán a Kiskunság térsége – így Akasztó is – 1876-tól a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye rendszerébe illeszkedett. A második világháború utáni megyerendezéssel 1950-től Bács-Kiskun megye része. A település határában fekvő szikes tavak országos jelentőségű madárélőhelyei a Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásával 1975-től kiemelt természeti védelem alatt állnak. Akasztó ma is alföldi karakterét őrzi: a szikes tavak, a halászati múlt és a szőlőhegyek emlékezete mellett a nyugodt, mezőgazdasági mindennapok határozzák meg életét.