Ágfalva - információk, adatok, elérhetőségek

Ágfalva (németül Agendorf) első okleveles említése a 13. századból való; a Sopronhoz kötődő, határ menti falu sorsa kezdettől a város és a nyugati átjárók világához kapcsolódott. A középkortól jelentős német ajkú lakossága volt, és a 16–17. század reformációja tartós nyomot hagyott felekezeti arculatán. A Habsburg-korban, a 18. században, a település a mezőgazdaság és a kézművesség mellett Sopron piackörzetéhez idomult. A régió 19. század végi közlekedési fejlődése tovább erősítette a városhoz és a határ túloldalához fűződő mindennapi kapcsolatait. Az első világháború és a trianoni újrarendezés után a „nyugati” kérdés itt csúcsosodott ki: az úgynevezett ágfalvi ütközetekben 1921. augusztus 28-án és 1921. szeptember 8-án a Rongyos Gárda és az osztrák erők csaptak össze. A soproni népszavazás végül 1921-ben Ágfalvát is Magyarországon tartotta, erősítve a város és a falu történeti egységét. A 1946–47-es kitelepítések és betelepítések átrajzolták a korábban nagyrészt német ajkú közösség összetételét. A vasfüggöny évtizedeiben a határ közelsége inkább korlát volt, amely csak 1989 után, majd a schengeni csatlakozással 2007-től vált ismét kapuvá a szomszédos osztrák falvak, Somfalva/Schattendorf és Lépesfalva/Loipersbach felé. Ma Ágfalva a nyugati határszél nyitottságát és a soproni régió hagyományait egyszerre őrzi.