Fertőrákos a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Fertőrákos elhelyezkedése:
Fertőrákos rövid története:
Fertőrákos első írásos említése, akkor még "Racus" néven, 1199-ből származik, egy oklevélben, melyben III. Ince pápa megerősíti a győri káptalan birtokait. A település történelme elválaszthatatlanul kapcsolódik hatalmas mészkőbányájához, amelyet már a római korban is műveltek, és amely Sopron, sőt Bécs építkezéseihez is szolgáltatott követ. Ez az ősi kőfejtő ad otthont egy egyedülálló Mithras-szentélynek is, amelyet 1866-ban fedeztek fel, aláhúzva a terület római örökségét. A középkor során Fertőrákos a győri káptalan, majd a püspökség fennhatósága alatt állt. A falu jelentős pusztítást szenvedett a török hódítások során, 1529-ben és ismét 1683-ban elpusztult, ami elnéptelenedéshez vezetett. A 18. században a területet újratelepítették, főként németajkú (ún. heánc) telepesekkel, akik fellendítették a közösséget. A település meghatározó építészeti elemét, a lenyűgöző barokk Püspöki Palotát szintén a 18. században építették Zichy Ferenc püspök idején. Stratégiai elhelyezkedése és értékes kőfejtője gyakran tette vita tárgyává és történelmi jelentőségű hellyé. Újabb kori történelmében Fertőrákos nemzetközi elismerést szerzett a Fertő / Neusiedlersee Kulturális Táj részeként, mely 2001-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára. Ma a település évszázados emberi tevékenység, a római kőfejtőktől a modern lakosokig tartó történetének tanúja, megőrizve gazdag történelmi és természeti örökségét.