Adorjás a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Baksa településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Baksa, Baranyahídvég, Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Kisszentmárton, Ózdfalu, Sámod, Tengeri, Téseny.
Adorjás elhelyezkedése:
Adorjás rövid története:
Adorjás neve személynévi eredetű (Adorján), és első írásos említése a középkorból, a 14. századból ismert. A Dráva árterének peremén fekvő település a középkorban Baranya vármegye faluhálózatának része volt, egyházi szervezethez kapcsolódó kötődésekkel. A török hódoltság idején (1541–1686) a térség hódolt terület lett, a hadjáratok és adóztatás a falut is sújtották. A visszafoglalás utáni rendezésben, a 18. század folyamán a település újra benépesült, és az Ormánságra jellemző, túlnyomórészt református magyar közösség alakította arculatát. A modern közigazgatás kiépülésével a 19. század végére a sellyei járás részeként igazgatták; az 1910-es népszámlálás magyar többséget mutatott. A trianoni békeszerződés 1920-ban a Dráva menti államhatár szélére helyezte a községet, túloldalt már a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kezdődött. A második világháború végnapjaiban (1944–45) a Dráva-front közelsége katonai mozgásokat és terheket hozott a környékre. A szocializmus évtizedeiben aprófalvas perifériává vált, a rendszerváltás után (1990) népessége tovább apadt, de megőrzött számos ormánsági táj- és népi kultúrelemet. Ma Adorjás határ menti falu a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban létrehozott Dráva-vidéki térségének közvetlen környezetében.