Adorjás a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Baksa településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Baksa, Baranyahídvég, Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Kisszentmárton, Ózdfalu, Sámod, Tengeri, Téseny.
Adorjás elhelyezkedése:
Adorjás rövid története:
Adorjás neve személynévi eredetű (Adorján), és első írásos említése a középkorból, a 14. századból ismert. A Dráva árterének peremén fekvő település a középkorban Baranya vármegye faluhálózatának része volt, egyházi szervezethez kapcsolódó kötődésekkel. A török hódoltság idején (1541–1686) a térség hódolt terület lett, a hadjáratok és adóztatás a falut is sújtották. A visszafoglalás utáni rendezésben, a 18. század folyamán a település újra benépesült, és az Ormánságra jellemző, túlnyomórészt református magyar közösség alakította arculatát. A modern közigazgatás kiépülésével a 19. század végére a sellyei járás részeként igazgatták; az 1910-es népszámlálás magyar többséget mutatott. A trianoni békeszerződés 1920-ban a Dráva menti államhatár szélére helyezte a községet, túloldalt már a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kezdődött. A második világháború végnapjaiban (1944–45) a Dráva-front közelsége katonai mozgásokat és terheket hozott a környékre. A szocializmus évtizedeiben aprófalvas perifériává vált, a rendszerváltás után (1990) népessége tovább apadt, de megőrzött számos ormánsági táj- és népi kultúrelemet. Ma Adorjás határ menti falu a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban létrehozott Dráva-vidéki térségének közvetlen környezetében.
Egyéb hasznos adatok:
Adorjás településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Adorjás község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 154 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (192 fő) 80.21 százaléka. 91 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 59.09 százaléka, a teljes lakosság 47.4 százaléka. 50 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 32.47 százaléka, a teljes lakosság 26.04 százaléka.
34 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 22.08 százaléka, a teljes lakosság 17.71 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (154 fő) |
Arány a lakosok között (192 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 91 | 59.09 % | 47.4 % |
| Roma | 50 | 32.47 % | 26.04 % |
| Nem nyilatkozott | 34 | 22.08 % | 17.71 % |
A 2011-es népszámlálás során 181 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (211 fő) 85.78 százaléka. 179 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 98.9 százaléka, a teljes lakosság 84.83 százaléka. 131 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 72.38 százaléka, a teljes lakosság 62.09 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (181 fő) |
Arány a lakosok között (211 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 179 | 98.9 % | 84.83 % |
| Roma | 131 | 72.38 % | 62.09 % |
A 2011-es népszámlálás során 183 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (203 fő) 90.15 százaléka. 168 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 91.8 százaléka, a teljes lakosság 82.76 százaléka. 33 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 18.03 százaléka, a teljes lakosság 16.26 százaléka.
10 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5.46 százaléka, a teljes lakosság 4.93 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (183 fő) |
Arány a lakosok között (203 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 168 | 91.8 % | 82.76 % |
| Roma | 33 | 18.03 % | 16.26 % |
| Nem nyilatkozott | 10 | 5.46 % | 4.93 % |
Adorjás település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 230 fő |
| 1987. január 1. | 217 fő |
| 1988. január 1. | 216 fő |
| 1989. január 1. | 211 fő |
| 1990. január 1. | 203 fő |
| 1991. január 1. | 196 fő |
| 1992. január 1. | 171 fő |
| 1993. január 1. | 173 fő |
| 1994. január 1. | 183 fő |
| 1995. január 1. | 178 fő |
| 1996. január 1. | 185 fő |
| 1997. január 1. | 200 fő |
| 1998. január 1. | 210 fő |
| 1999. január 1. | 213 fő |
| 2000. január 1. | 204 fő |
| 2001. január 1. | 203 fő |
| 2002. január 1. | 204 fő |
| 2003. január 1. | 207 fő |
| 2004. január 1. | 215 fő |
| 2005. január 1. | 220 fő |
| 2006. január 1. | 214 fő |
| 2007. január 1. | 212 fő |
| 2008. január 1. | 213 fő |
| 2009. január 1. | 219 fő |
| 2010. január 1. | 212 fő |
| 2011. január 1. | 211 fő |
| 2012. január 1. | 211 fő |
| 2013. január 1. | 200 fő |
| 2014. január 1. | 209 fő |
| 2015. január 1. | 203 fő |
| 2016. január 1. | 204 fő |
| 2017. január 1. | 205 fő |
| 2018. január 1. | 211 fő |
| 2019. január 1. | 205 fő |
| 2020. január 1. | 191 fő |
| 2021. január 1. | 192 fő |
| 2022. január 1. | 175 fő |
| 2023. január 1. | 180 fő |
| 2024. január 1. | 182 fő |
| 2025. január 1. | 177 fő |
Adorjás településen működő postai szolgáltatások:
Adorjás településen működő postaautomaták:
Adorjás településen működő benzinkutak:
Adorjás településen működő bankokfiókok:
Adorjás településen működő ATM-ek:
Adorjás településen működő bölcsödék:
Adorjás településen működő Óvodák:
Adorjás településen működő általános iskolák:
Adorjás településen működő középiskolák:
Adorjás településen működő gyógyszertárak:
munkanapon és folyó évben rendeleteben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő-kedd: zárva, szerda: 8.30 órától-12.00 óráig, csütörtök-péntek: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-péntekig: 08:00 órától-17:00 óráig szombaton és pihenőnapon: 08:00 órától-12:00 óráig vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
kedd és csütörtök: 13:00 órától- 15:30 óráig
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon hétfőtől-péntekig: 08:00 órától-17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 09:00 órától-12:00 óráig, vasárnap és pihenőnapon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfőtől-péntekig: 08:00-órától-17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Adorjás településen működő háziorvosi rendelők:
BETÖLTETLEN
Adorjás településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Adorjás településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Adorjás településen működő orvosi ügyeletek:
Adorjás településen működő templomok:
Adorjás község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 154 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (192 fő) 80.21 százaléka. 75 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 48.7 százaléka, a teljes lakosság 39.06 százaléka.19 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 12.34 százaléka, a teljes lakosság 9.9 százaléka.
10 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 6.49 százaléka, a teljes lakosság 5.21 százaléka.
43 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 27.92 százaléka, a teljes lakosság 22.4 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (154 fő) |
Arány a lakosok között (192 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 75 | 48.7 % | 39.06 % |
| Református | 19 | 12.34 % | 9.9 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 10 | 6.49 % | 5.21 % |
| Nem nyilatkozott | 43 | 27.92 % | 22.4 % |
A 2011-es népszámlálás során 181 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (211 fő) 85.78 százaléka. 139 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 76.8 százaléka, a teljes lakosság 65.88 százaléka.31 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 17.13 százaléka, a teljes lakosság 14.69 százaléka.
4 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 2.21 százaléka, a teljes lakosság 1.9 százaléka.
5 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 2.76 százaléka, a teljes lakosság 2.37 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (181 fő) |
Arány a lakosok között (211 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 139 | 76.8 % | 65.88 % |
| Református | 31 | 17.13 % | 14.69 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 4 | 2.21 % | 1.9 % |
| Nem nyilatkozott | 5 | 2.76 % | 2.37 % |
A 2001-es népszámlálás során 183 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (203 fő) 90.15 százaléka. 127 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 69.4 százaléka, a teljes lakosság 62.56 százaléka.38 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 20.77 százaléka, a teljes lakosság 18.72 százaléka.
10 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 5.46 százaléka, a teljes lakosság 4.93 százaléka.
5 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 2.73 százaléka, a teljes lakosság 2.46 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (183 fő) |
Arány a lakosok között (203 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 127 | 69.4 % | 62.56 % |
| Református | 38 | 20.77 % | 18.72 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 10 | 5.46 % | 4.93 % |
| Nem nyilatkozott | 5 | 2.73 % | 2.46 % |
