Abaújvár - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Gönc településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Gönc.

Abaújvárt és az itt álló Újvár földsáncvárát már 13. századi oklevelek említik; a névben az „Aba” az Aba‑nemzetségre, az „újvár” pedig a korai megyei központra utal. Az Árpád‑korban a sáncvár a korai Újvár (később Abaúj) megye egyik igazgatási központja volt. A tatárjárás (1241–1242) után a környék kővárakkal erősödött meg, s az egykori földvár fokozatosan elveszítette stratégiai szerepét. A település a késő középkortól kis faluként élt tovább a Hernád mentén, a megyei központi funkciók idővel más helyekre tevődtek át. A 16–17. század viharai a Felső‑Magyarországot sem kerülték el, a Rákóczi‑szabadságharc (1703–1711) idején is csapatmozgások érték a Hernád völgyét. A közigazgatásban a 19. század végén új fejezet nyílt, amikor Abaúj és Torna vármegyéket egyesítették (1881). A trianoni határmegvonás (1920) után Abaújvár közvetlen határvidékké vált Csehszlovákia mellett. A második világháború frontja (1944) a környéket is elérte. Az államszervezés átalakításakor létrejött Borsod‑Abaúj‑Zemplén megye (1950), amelynek Abaújvár ma is része. A falut ma az Árpád‑kori sáncvár maradványai és a kora középkori megyei központ emlékezete teszik különlegessé.