Abaújvár a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Abaújvár elhelyezkedése:
Abaújvár rövid története:
Abaújvárt és az itt álló Újvár földsáncvárát már 13. századi oklevelek említik; a névben az „Aba” az Aba‑nemzetségre, az „újvár” pedig a korai megyei központra utal. Az Árpád‑korban a sáncvár a korai Újvár (később Abaúj) megye egyik igazgatási központja volt. A tatárjárás (1241–1242) után a környék kővárakkal erősödött meg, s az egykori földvár fokozatosan elveszítette stratégiai szerepét. A település a késő középkortól kis faluként élt tovább a Hernád mentén, a megyei központi funkciók idővel más helyekre tevődtek át. A 16–17. század viharai a Felső‑Magyarországot sem kerülték el, a Rákóczi‑szabadságharc (1703–1711) idején is csapatmozgások érték a Hernád völgyét. A közigazgatásban a 19. század végén új fejezet nyílt, amikor Abaúj és Torna vármegyéket egyesítették (1881). A trianoni határmegvonás (1920) után Abaújvár közvetlen határvidékké vált Csehszlovákia mellett. A második világháború frontja (1944) a környéket is elérte. Az államszervezés átalakításakor létrejött Borsod‑Abaúj‑Zemplén megye (1950), amelynek Abaújvár ma is része. A falut ma az Árpád‑kori sáncvár maradványai és a kora középkori megyei központ emlékezete teszik különlegessé.
Egyéb hasznos adatok:
Abaújvár településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Abaújvár község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 208 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (239 fő) 87.03 százaléka. 116 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 55.77 százaléka, a teljes lakosság 48.54 százaléka. 32 fő vallotta magát Szlovák nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 15.38 százaléka, a teljes lakosság 13.39 százaléka. 28 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 13.46 százaléka, a teljes lakosság 11.72 százaléka.
36 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 17.31 százaléka, a teljes lakosság 15.06 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (208 fő) |
Arány a lakosok között (239 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 116 | 55.77 % | 48.54 % |
| Szlovák | 32 | 15.38 % | 13.39 % |
| Roma | 28 | 13.46 % | 11.72 % |
| Nem nyilatkozott | 36 | 17.31 % | 15.06 % |
A 2011-es népszámlálás során 221 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (234 fő) 94.44 százaléka. 210 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 95.02 százaléka, a teljes lakosság 89.74 százaléka. 24 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 10.86 százaléka, a teljes lakosság 10.26 százaléka.
9 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 4.07 százaléka, a teljes lakosság 3.85 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (221 fő) |
Arány a lakosok között (234 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 210 | 95.02 % | 89.74 % |
| Roma | 24 | 10.86 % | 10.26 % |
| Nem nyilatkozott | 9 | 4.07 % | 3.85 % |
A 2011-es népszámlálás során 323 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (348 fő) 92.82 százaléka. 258 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 79.88 százaléka, a teljes lakosság 74.14 százaléka. 65 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 20.12 százaléka, a teljes lakosság 18.68 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (323 fő) |
Arány a lakosok között (348 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 258 | 79.88 % | 74.14 % |
| Roma | 65 | 20.12 % | 18.68 % |
Abaújvár település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 418 fő |
| 1987. január 1. | 405 fő |
| 1988. január 1. | 385 fő |
| 1989. január 1. | 376 fő |
| 1990. január 1. | 377 fő |
| 1991. január 1. | 369 fő |
| 1992. január 1. | 367 fő |
| 1993. január 1. | 359 fő |
| 1994. január 1. | 365 fő |
| 1995. január 1. | 360 fő |
| 1996. január 1. | 352 fő |
| 1997. január 1. | 348 fő |
| 1998. január 1. | 355 fő |
| 1999. január 1. | 360 fő |
| 2000. január 1. | 353 fő |
| 2001. január 1. | 348 fő |
| 2002. január 1. | 351 fő |
| 2003. január 1. | 359 fő |
| 2004. január 1. | 365 fő |
| 2005. január 1. | 380 fő |
| 2006. január 1. | 356 fő |
| 2007. január 1. | 350 fő |
| 2008. január 1. | 304 fő |
| 2009. január 1. | 261 fő |
| 2010. január 1. | 248 fő |
| 2011. január 1. | 234 fő |
| 2012. január 1. | 238 fő |
| 2013. január 1. | 234 fő |
| 2014. január 1. | 249 fő |
| 2015. január 1. | 262 fő |
| 2016. január 1. | 261 fő |
| 2017. január 1. | 254 fő |
| 2018. január 1. | 225 fő |
| 2019. január 1. | 224 fő |
| 2020. január 1. | 234 fő |
| 2021. január 1. | 239 fő |
| 2022. január 1. | 254 fő |
| 2023. január 1. | 261 fő |
| 2024. január 1. | 266 fő |
| 2025. január 1. | 256 fő |
Abaújvár településen működő postai szolgáltatások:
Abaújvár településen működő postaautomaták:
Abaújvár településen működő benzinkutak:
Abaújvár településen működő bankokfiókok:
Abaújvár településen működő ATM-ek:
Abaújvár településen működő bölcsödék:
Abaújvár településen működő Óvodák:
Abaújvár településen működő általános iskolák:
Abaújvár településen működő középiskolák:
Abaújvár településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 8:00-11:50 óráig és 13:00-16:30 óráig, kedden: 8:00-12:20 óráig és 13:00-16:30 óráig, szerdán: 8:00-11:50 óráig és 13:00-16:30 óráig, csütörtökön: 8:00-12:20 óráig és 13:00-16:30 óráig, pénteken: 8:00-11:50 óráig és 13:00-16:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 12:00 – 14:00 óráig, kedden: zárva, szerdán: 12:00 – 14:00 óráig, csütörtökön: zárva, pénteken: 12:00 – 14:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: zárva, kedden: 08.30 – 10:30 óráig, szerdán: zárva, csütörtökön: zárva, pénteken: 08.30 – 10:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő: 8:00 – 16:00 óráig, kedd: 8:00 – 16:00 óráig, szerda: 8:00 – 16:00 óráig, csütörtök: 8:00 – 16:00 óráig, péntek: 8:00 – 16:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: Zárva
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7.30 órától – 15.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Abaújvár településen működő háziorvosi rendelők:
Abaújvár településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Abaújvár településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Abaújvár településen működő orvosi ügyeletek:
Abaújvár településen működő templomok:
Abaújvár község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 208 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (239 fő) 87.03 százaléka. 84 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 40.38 százaléka, a teljes lakosság 35.15 százaléka.19 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 9.13 százaléka, a teljes lakosság 7.95 százaléka.4 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.92 százaléka, a teljes lakosság 1.67 százaléka.
31 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 14.9 százaléka, a teljes lakosság 12.97 százaléka.
65 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 31.25 százaléka, a teljes lakosság 27.2 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (208 fő) |
Arány a lakosok között (239 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 84 | 40.38 % | 35.15 % |
| Római katolikus | 19 | 9.13 % | 7.95 % |
| Evangélikus | 4 | 1.92 % | 1.67 % |
| Görög katolikus | 3 | 1.44 % | 1.26 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 31 | 14.9 % | 12.97 % |
| Nem nyilatkozott | 65 | 31.25 % | 27.2 % |
A 2011-es népszámlálás során 221 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (234 fő) 94.44 százaléka. 141 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 63.8 százaléka, a teljes lakosság 60.26 százaléka.29 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 13.12 százaléka, a teljes lakosság 12.39 százaléka.3 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.36 százaléka, a teljes lakosság 1.28 százaléka.
3 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 1.36 százaléka, a teljes lakosság 1.28 százaléka.
45 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 20.36 százaléka, a teljes lakosság 19.23 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (221 fő) |
Arány a lakosok között (234 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 141 | 63.8 % | 60.26 % |
| Római katolikus | 29 | 13.12 % | 12.39 % |
| Görög katolikus | 3 | 1.36 % | 1.28 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 3 | 1.36 % | 1.28 % |
| Nem nyilatkozott | 45 | 20.36 % | 19.23 % |
A 2001-es népszámlálás során 323 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (348 fő) 92.82 százaléka. 220 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 68.11 százaléka, a teljes lakosság 63.22 százaléka.75 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 23.22 százaléka, a teljes lakosság 21.55 százaléka.
23 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 7.12 százaléka, a teljes lakosság 6.61 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (323 fő) |
Arány a lakosok között (348 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 220 | 68.11 % | 63.22 % |
| Római katolikus | 75 | 23.22 % | 21.55 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 23 | 7.12 % | 6.61 % |
