Abaújszolnok - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Selyeb településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Abaújlak, Gagybátor, Gagyvendégi, Pamlény, Selyeb, Szászfa.

Abaújszolnok első írásos említése a 13. századból való, Abaúj vármegye falvai között bukkan fel, nevét pedig a Tiszaparti Szolnoktól való megkülönböztetésre kapta az „Abaúj-” előtaggal. A tatárjárás 1241–1242 megrázta a térséget, s a középkori birtokviszonyok gyakori változása mellett a falu léte a környék agrárgazdaságához kötődött. A 16–17. század háborúi – a felső-magyarországi hadmozgások és portyák – a régió mindennapjait határozták meg, a túlélés stratégiáit a földművelés és az alkalmazkodás adta. A Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 idején Abaúj fontos hadszíntér volt, a környék közösségei terheket és veszteségeket viseltek. A jobbágyrendszer felszámolása 1848 után a település is beilleszkedett a modern vármegyei igazgatásba, szerkezete fokozatosan polgáriasodott. A trianoni határváltozások 1920-ban a közeli északi piacok (Kassa térsége) felé vezető útvonalakat elvágták, a gazdasági kapcsolatok délebbre rendeződtek. A második világháború és a deportálások 1944-ben a régiót súlyosan érintették, majd a földosztás 1945 új viszonyokat teremtett. A közigazgatási átszervezés nyomán a község 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik; a kollektivizálás évei után kisfalusi jellegét megőrizte. A rendszerváltás óta 1990 után a népességfogyás és az ingázás vált jellemzővé, miközben Abaújszolnok megőrizte csendes, hagyományos abaúji arculatát.