Vértesszőlős a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Vértesszőlős elhelyezkedése:
Vértesszőlős rövid története:
Vértesszőlős első írásos említése 1237-ből származik, amikor „Zeleus” néven egy királyi szőlőbirtokként említik. A község a 14. század elején már szerepel a pápai tizedjegyzékekben, tulajdonosai között az esztergomi káptalan és több nemesi család is megtalálható. A török hódítás idején, az esztergomi vár eleste után, 1543 körül a település elnéptelenedett és lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején indult meg a község újra benépesítése, főként Veszprém és Zala vármegyéből érkező katolikus családokkal. Az újjáépülő falu első templomát 1746-ban szentelték fel. A 19. században jelentős fejlődést hozott a Budapest-Győr vasútvonal megépítése, amely 1867-ben érte el a települést. A falu világhírét azonban egy rendkívüli régészeti felfedezés alapozta meg. 1965-ben, a travertínó-bánya területén találták meg a mintegy 350 ezer éves ősember, a Homo erectus palaeohungaricus, azaz "Samu" koponyacsontjait és tűzhelynyomait. Ez a lelet Európa egyik legjelentősebb ősrégészeti lelőhelyévé emelte Vértesszőlőst. A település így nem csupán a középkortól, hanem az emberiség történetének távoli múltjától is hordozza emlékeit.
Egyéb hasznos adatok:
Vértesszőlős településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Vértesszőlős településen működő postai szolgáltatások:
Vértesszőlős településen működő benzinkutak:
Vértesszőlős településen működő bankokfiókok:
Vértesszőlős településen működő ATM-ek:
Vértesszőlős településen működő bölcsödék:
Vértesszőlős településen működő Óvodák:
Vértesszőlős településen működő általános iskolák:
Vértesszőlős településen működő középiskolák:
Vértesszőlős településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Hétfőtől -péntekig: 8.00 - 13.00 óráig és 13.30 - 16.00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.