Trizs a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Trizs elhelyezkedése:
Trizs rövid története:
Trizs település első írásos említése 1340-ből származik "Trys" néven, ekkor még Gömör vármegye részeként tartották számon. A középkor folyamán több nemesi család, többek között a Bebek, a Szuhay és a Bári család is birtokosai között szerepelt, jelezve a falu többféle tulajdonosi viszonyait. A török hódoltság idején Trizs is sokat szenvedett a portyázásoktól és a pusztításoktól, lakossága megfogyatkozott, de sosem néptelenedett el teljesen. A 17. században a reformáció térnyerésével a falu lakossága áttért a református hitre, amely azóta is meghatározó közösségi eleme maradt. A 18. századi konszolidáció és újjáépítés után Trizs egy tipikus, mezőgazdaságból élő kisnemesi faluvá fejlődött. Fényes Elek 1851-ben megjelent lexikonában 114 lakost és a református vallás dominanciáját jegyezte fel a településről. Az első világháborút követő Trianoni békeszerződés után a falu Gömör vármegye megszűnésével Borsod-Abaúj-Zemplén megye részévé vált. A 20. század második felétől Trizs is osztozott a kistelepülések sorsában, lakossága fokozatosan csökkent a nagyobb városokba irányuló elvándorlás miatt. Ma egy csendes, apró falu Észak-Magyarországon, mely megőrizte történelmi múltjának nyomait. Történelme jól példázza a magyar vidék évszázados átalakulását és kitartását.
Egyéb hasznos adatok:
Trizs településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Trizs község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 174 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (203 fő) 85.71 százaléka. 164 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 94.25 százaléka, a teljes lakosság 80.79 százaléka.
9 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5.17 százaléka, a teljes lakosság 4.43 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (174 fő) |
Arány a lakosok között (203 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 164 | 94.25 % | 80.79 % |
| Nem nyilatkozott | 9 | 5.17 % | 4.43 % |
A 2011-es népszámlálás során 219 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (252 fő) 86.9 százaléka. 200 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 91.32 százaléka, a teljes lakosság 79.37 százaléka. 5 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.28 százaléka, a teljes lakosság 1.98 százaléka. 3 fő vallotta magát Más nemzetiséghez tartozó nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.37 százaléka, a teljes lakosság 1.19 százaléka.
19 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 8.68 százaléka, a teljes lakosság 7.54 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (219 fő) |
Arány a lakosok között (252 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 200 | 91.32 % | 79.37 % |
| Roma | 5 | 2.28 % | 1.98 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 3 | 1.37 % | 1.19 % |
| Nem nyilatkozott | 19 | 8.68 % | 7.54 % |
A 2011-es népszámlálás során 280 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (300 fő) 93.33 százaléka. 270 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 96.43 százaléka, a teljes lakosság 90 százaléka. 9 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 3.21 százaléka, a teljes lakosság 3 százaléka.
4 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.43 százaléka, a teljes lakosság 1.33 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (280 fő) |
Arány a lakosok között (300 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 270 | 96.43 % | 90 % |
| Roma | 9 | 3.21 % | 3 % |
| Nem nyilatkozott | 4 | 1.43 % | 1.33 % |
Trizs település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 355 fő |
| 1987. január 1. | 348 fő |
| 1988. január 1. | 337 fő |
| 1989. január 1. | 329 fő |
| 1990. január 1. | 345 fő |
| 1991. január 1. | 343 fő |
| 1992. január 1. | 337 fő |
| 1993. január 1. | 335 fő |
| 1994. január 1. | 328 fő |
| 1995. január 1. | 327 fő |
| 1996. január 1. | 327 fő |
| 1997. január 1. | 327 fő |
| 1998. január 1. | 317 fő |
| 1999. január 1. | 316 fő |
| 2000. január 1. | 311 fő |
| 2001. január 1. | 300 fő |
| 2002. január 1. | 298 fő |
| 2003. január 1. | 299 fő |
| 2004. január 1. | 285 fő |
| 2005. január 1. | 274 fő |
| 2006. január 1. | 274 fő |
| 2007. január 1. | 270 fő |
| 2008. január 1. | 260 fő |
| 2009. január 1. | 257 fő |
| 2010. január 1. | 253 fő |
| 2011. január 1. | 252 fő |
| 2012. január 1. | 243 fő |
| 2013. január 1. | 242 fő |
| 2014. január 1. | 240 fő |
| 2015. január 1. | 236 fő |
| 2016. január 1. | 232 fő |
| 2017. január 1. | 224 fő |
| 2018. január 1. | 213 fő |
| 2019. január 1. | 208 fő |
| 2020. január 1. | 205 fő |
| 2021. január 1. | 203 fő |
| 2022. január 1. | 200 fő |
| 2023. január 1. | 191 fő |
| 2024. január 1. | 186 fő |
| 2025. január 1. | 184 fő |
Trizs településen működő postai szolgáltatások:
Trizs településen működő postaautomaták:
Trizs településen működő benzinkutak:
Trizs településen működő bankokfiókok:
Trizs településen működő ATM-ek:
Trizs településen működő bölcsödék:
Trizs településen működő Óvodák:
Trizs településen működő általános iskolák:
Trizs településen működő középiskolák:
Trizs településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 7.30 órától – 15.30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn és szerdán: 14.00 órától – 16.00 óráig, pénteken: 12.00 órától – 14.00 óráig, kedden és csütörtökön: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8:00 órától – 16:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn és szerdán: 11.30 órától – 13.30 óráig, pénteken: 9.30 órától – 11.30 óráig, kedden és csütörtökön: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőn, kedden és csütörtökön: 7:30 órától – 17:00 óráig, Szerdán és pénteken: 7:30 órától – 14:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Trizs településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Facsar István
Trizs településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Trizs településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Trizs településen működő orvosi ügyeletek:
Trizs településen működő templomok:
Trizs község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 174 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (203 fő) 85.71 százaléka. 98 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 56.32 százaléka, a teljes lakosság 48.28 százaléka.28 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 16.09 százaléka, a teljes lakosság 13.79 százaléka.3 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.72 százaléka, a teljes lakosság 1.48 százaléka.
8 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 4.6 százaléka, a teljes lakosság 3.94 százaléka.
36 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 20.69 százaléka, a teljes lakosság 17.73 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (174 fő) |
Arány a lakosok között (203 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 98 | 56.32 % | 48.28 % |
| Római katolikus | 28 | 16.09 % | 13.79 % |
| Görög katolikus | 3 | 1.72 % | 1.48 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 8 | 4.6 % | 3.94 % |
| Nem nyilatkozott | 36 | 20.69 % | 17.73 % |
A 2011-es népszámlálás során 219 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (252 fő) 86.9 százaléka. 148 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 67.58 százaléka, a teljes lakosság 58.73 százaléka.29 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 13.24 százaléka, a teljes lakosság 11.51 százaléka.
40 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 18.26 százaléka, a teljes lakosság 15.87 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (219 fő) |
Arány a lakosok között (252 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 148 | 67.58 % | 58.73 % |
| Római katolikus | 29 | 13.24 % | 11.51 % |
| Nem nyilatkozott | 40 | 18.26 % | 15.87 % |
A 2001-es népszámlálás során 280 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (300 fő) 93.33 százaléka. 211 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 75.36 százaléka, a teljes lakosság 70.33 százaléka.61 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 21.79 százaléka, a teljes lakosság 20.33 százaléka.
5 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.79 százaléka, a teljes lakosság 1.67 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (280 fő) |
Arány a lakosok között (300 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 211 | 75.36 % | 70.33 % |
| Római katolikus | 61 | 21.79 % | 20.33 % |
| Nem nyilatkozott | 5 | 1.79 % | 1.67 % |
