Szendrőlád a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Balajt, Ládbesenyő, Szakácsi.
Szendrőlád elhelyezkedése:
Szendrőlád rövid története:
Szendrőlád első írásos említése 1317-ből származik, amikor még „Laad” néven szerepelt oklevelekben. A település ekkoriban a Bebek család birtokában volt, és a közeli szendrői váruradalomhoz tartozott, innen ered mai nevének előtagja is. A középkor során több nemesi család, köztük az Eszenyi, majd a Török, Pálóczy és Báthory családok is birtokolták a területet. A török hódoltság idején Szendrőlád sorsa tragikusra fordult: a 16. század közepére elnéptelenedett, és pusztává vált. Újra benépesítése csak a 18. század elején kezdődött meg, főként református, majd katolikus telepesekkel. A 1831-es koleralázadás idején a község lakossága is részt vett az országos méretű parasztfelkelésben. A 19. század végére jelentősebb fejlődésnek indult a település, melynek gazdaságát elsősorban a mezőgazdaság jellemezte. A 20. század elején a Károlyi család birtokolta a falut, akiknek kúriája ma is látható. Szendrőlád máig megőrizte mezőgazdasági jellegét, de a környező nagyobb települések munkaerőpiacára is támaszkodik. A település történelme hűen tükrözi a régió viharos múltját, a középkori virágzástól a török pusztításig és az újkori újjáéledésig.
Egyéb hasznos adatok:
Szendrőlád településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Szendrőlád község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 2001 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (2210 fő) 90.54 százaléka. 1222 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 61.07 százaléka, a teljes lakosság 55.29 százaléka. 935 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 46.73 százaléka, a teljes lakosság 42.31 százaléka. 3 fő vallotta magát Bolgár nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.15 százaléka, a teljes lakosság 0.14 százaléka.
192 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 9.6 százaléka, a teljes lakosság 8.69 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (2001 fő) |
Arány a lakosok között (2210 fő) |
|---|---|---|---|
| Roma | 1222 | 61.07 % | 55.29 % |
| Magyar | 935 | 46.73 % | 42.31 % |
| Bolgár | 3 | 0.15 % | 0.14 % |
| Szlovák | 3 | 0.15 % | 0.14 % |
| Nem nyilatkozott | 192 | 9.6 % | 8.69 % |
A 2011-es népszámlálás során 1954 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1929 fő) 101.3 százaléka. 1082 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 55.37 százaléka, a teljes lakosság 56.09 százaléka. 762 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 39 százaléka, a teljes lakosság 39.5 százaléka. 12 fő vallotta magát Román nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.61 százaléka, a teljes lakosság 0.62 százaléka.
457 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 23.39 százaléka, a teljes lakosság 23.69 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1954 fő) |
Arány a lakosok között (1929 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 1082 | 55.37 % | 56.09 % |
| Roma | 762 | 39 % | 39.5 % |
| Román | 12 | 0.61 % | 0.62 % |
| Nem nyilatkozott | 457 | 23.39 % | 23.69 % |
A 2011-es népszámlálás során 1700 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1726 fő) 98.49 százaléka. 1555 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 91.47 százaléka, a teljes lakosság 90.09 százaléka. 1076 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 63.29 százaléka, a teljes lakosság 62.34 százaléka.
4 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 0.24 százaléka, a teljes lakosság 0.23 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1700 fő) |
Arány a lakosok között (1726 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 1555 | 91.47 % | 90.09 % |
| Roma | 1076 | 63.29 % | 62.34 % |
| Nem nyilatkozott | 4 | 0.24 % | 0.23 % |
Szendrőlád település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 1434 fő |
| 1987. január 1. | 1449 fő |
| 1988. január 1. | 1461 fő |
| 1989. január 1. | 1447 fő |
| 1990. január 1. | 1450 fő |
| 1991. január 1. | 1445 fő |
| 1992. január 1. | 1459 fő |
| 1993. január 1. | 1461 fő |
| 1994. január 1. | 1480 fő |
| 1995. január 1. | 1510 fő |
| 1996. január 1. | 1559 fő |
| 1997. január 1. | 1582 fő |
| 1998. január 1. | 1631 fő |
| 1999. január 1. | 1679 fő |
| 2000. január 1. | 1712 fő |
| 2001. január 1. | 1726 fő |
| 2002. január 1. | 1754 fő |
| 2003. január 1. | 1795 fő |
| 2004. január 1. | 1815 fő |
| 2005. január 1. | 1843 fő |
| 2006. január 1. | 1861 fő |
| 2007. január 1. | 1874 fő |
| 2008. január 1. | 1872 fő |
| 2009. január 1. | 1879 fő |
| 2010. január 1. | 1873 fő |
| 2011. január 1. | 1929 fő |
| 2012. január 1. | 1949 fő |
| 2013. január 1. | 2000 fő |
| 2014. január 1. | 2027 fő |
| 2015. január 1. | 2068 fő |
| 2016. január 1. | 2117 fő |
| 2017. január 1. | 2140 fő |
| 2018. január 1. | 2139 fő |
| 2019. január 1. | 2162 fő |
| 2020. január 1. | 2199 fő |
| 2021. január 1. | 2210 fő |
| 2022. január 1. | 2234 fő |
| 2023. január 1. | 2238 fő |
| 2024. január 1. | 2245 fő |
| 2025. január 1. | 2273 fő |
Szendrőlád településen működő postai szolgáltatások:
Szendrőlád településen működő postaautomaták:
Szendrőlád településen működő benzinkutak:
Szendrőlád településen működő bankokfiókok:
Szendrőlád településen működő ATM-ek:
Szendrőlád településen működő bölcsödék:
Szendrőlád településen működő Óvodák:
Szendrőlád településen működő általános iskolák:
Szendrőlád településen működő középiskolák:
Szendrőlád településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől péntekig: 8:00 – 16:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva. vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől-péntekig: 07.30 – 18.15 szombaton és pihenőnapon:07.30 – 13.45, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfő,kedd,szerda,csütörtök,péntekig: 08.00 – 17.00 óráig Szombaton és pihenőnapon: zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 8.00 órától – 16.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 12.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőn: 13.00 – 15.00 óráig Kedden, szerdán, pénteken: zárva Csütörtökön: 10.00 – 12.00 óráig Szombaton és szabadnapon: zárva Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Szendrőlád településen működő háziorvosi rendelők:
Szendrőlád településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Szendrőlád településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Szendrőlád településen működő orvosi ügyeletek:
Szendrőlád településen működő templomok:
Szendrőlád község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 2001 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (2210 fő) 90.54 százaléka. 1172 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 58.57 százaléka, a teljes lakosság 53.03 százaléka.67 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.35 százaléka, a teljes lakosság 3.03 százaléka.35 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.75 százaléka, a teljes lakosság 1.58 százaléka.
168 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 8.4 százaléka, a teljes lakosság 7.6 százaléka.
544 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 27.19 százaléka, a teljes lakosság 24.62 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (2001 fő) |
Arány a lakosok között (2210 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 1172 | 58.57 % | 53.03 % |
| Református | 67 | 3.35 % | 3.03 % |
| Görög katolikus | 35 | 1.75 % | 1.58 % |
| Más keresztény vallású | 6 | 0.3 % | 0.27 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 168 | 8.4 % | 7.6 % |
| Nem nyilatkozott | 544 | 27.19 % | 24.62 % |
A 2011-es népszámlálás során 1954 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1929 fő) 101.3 százaléka. 1211 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 61.98 százaléka, a teljes lakosság 62.78 százaléka.204 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 10.44 százaléka, a teljes lakosság 10.58 százaléka.26 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.33 százaléka, a teljes lakosság 1.35 százaléka.
47 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 2.41 százaléka, a teljes lakosság 2.44 százaléka.
464 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 23.75 százaléka, a teljes lakosság 24.05 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1954 fő) |
Arány a lakosok között (1929 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 1211 | 61.98 % | 62.78 % |
| Református | 204 | 10.44 % | 10.58 % |
| Görög katolikus | 26 | 1.33 % | 1.35 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 47 | 2.41 % | 2.44 % |
| Nem nyilatkozott | 464 | 23.75 % | 24.05 % |
A 2001-es népszámlálás során 1700 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1726 fő) 98.49 százaléka. 1268 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 74.59 százaléka, a teljes lakosság 73.46 százaléka.292 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 17.18 százaléka, a teljes lakosság 16.92 százaléka.44 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.59 százaléka, a teljes lakosság 2.55 százaléka.
90 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5.29 százaléka, a teljes lakosság 5.21 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1700 fő) |
Arány a lakosok között (1726 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 1268 | 74.59 % | 73.46 % |
| Református | 292 | 17.18 % | 16.92 % |
| Görög katolikus | 44 | 2.59 % | 2.55 % |
| Más keresztény vallású | 4 | 0.24 % | 0.23 % |
| Nem nyilatkozott | 90 | 5.29 % | 5.21 % |
