Sárok a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Nagynyárád településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Bezedek, Ivándárda, Kölked, Lippó, Nagynyárád, Sátorhely.
Sárok elhelyezkedése:
Sárok rövid története:
Sárok település, mely Baranya vármegyében található, első írásos említése a pápai tizedjegyzékben történt `1332-1335` között, ahol egyházát is megemlítették. A középkorban a falu több nemesi család birtokában állt, köztük a Dóri, a Maróti és a Garai családokéban. A török hódoltság idején a település jelentősen elnéptelenedett, `1559`-ben már puszta területként jegyezték. Hosszú időn át lakatlan maradt, egészen a `18. század` közepéig. Újratelepítésére `1767` körül került sor, amikor nagyrészt német telepesek érkeztek a faluba. Ezt követően a falu vallási élete is fellendült: református temploma `1797`-ben, katolikus temploma pedig `1844`-ben épült. A `19. században` Sárok Baranya vármegye Mohácsi járásához tartozott, és elsősorban mezőgazdasági jellegű település maradt. A `20. században` a falu életét a világháborúk és a társadalmi változások formálták, de alapvetően megőrizte agrárkarakterét. A `második világháború` után a német lakosság egy részét kitelepítették, helyükre Magyarországról áttelepített bukovinai székelyek és más magyar családok érkeztek. Ma Sárok egy nyugodt, virágzó kisközség, mely őrzi történelmi hagyományait és közösségi életét.
Egyéb hasznos adatok:
Sárok településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Sárok község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 109 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (117 fő) 93.16 százaléka. 85 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 77.98 százaléka, a teljes lakosság 72.65 százaléka. 22 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 20.18 százaléka, a teljes lakosság 18.8 százaléka. 3 fő vallotta magát Szerb nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.75 százaléka, a teljes lakosság 2.56 százaléka.
14 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 12.84 százaléka, a teljes lakosság 11.97 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (109 fő) |
Arány a lakosok között (117 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 85 | 77.98 % | 72.65 % |
| Német | 22 | 20.18 % | 18.8 % |
| Szerb | 3 | 2.75 % | 2.56 % |
| Nem nyilatkozott | 14 | 12.84 % | 11.97 % |
A 2011-es népszámlálás során 119 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (132 fő) 90.15 százaléka. 107 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 89.92 százaléka, a teljes lakosság 81.06 százaléka. 35 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 29.41 százaléka, a teljes lakosság 26.52 százaléka. 17 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 14.29 százaléka, a teljes lakosság 12.88 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (119 fő) |
Arány a lakosok között (132 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 107 | 89.92 % | 81.06 % |
| Német | 35 | 29.41 % | 26.52 % |
| Roma | 17 | 14.29 % | 12.88 % |
| Szerb | 3 | 2.52 % | 2.27 % |
A 2011-es népszámlálás során 165 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (175 fő) 94.29 százaléka. 162 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 98.18 százaléka, a teljes lakosság 92.57 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (165 fő) |
Arány a lakosok között (175 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 162 | 98.18 % | 92.57 % |
Sárok település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 172 fő |
| 1987. január 1. | 174 fő |
| 1988. január 1. | 170 fő |
| 1989. január 1. | 173 fő |
| 1990. január 1. | 178 fő |
| 1991. január 1. | 174 fő |
| 1992. január 1. | 169 fő |
| 1993. január 1. | 171 fő |
| 1994. január 1. | 172 fő |
| 1995. január 1. | 171 fő |
| 1996. január 1. | 157 fő |
| 1997. január 1. | 167 fő |
| 1998. január 1. | 175 fő |
| 1999. január 1. | 172 fő |
| 2000. január 1. | 174 fő |
| 2001. január 1. | 175 fő |
| 2002. január 1. | 168 fő |
| 2003. január 1. | 170 fő |
| 2004. január 1. | 164 fő |
| 2005. január 1. | 159 fő |
| 2006. január 1. | 156 fő |
| 2007. január 1. | 146 fő |
| 2008. január 1. | 148 fő |
| 2009. január 1. | 148 fő |
| 2010. január 1. | 138 fő |
| 2011. január 1. | 132 fő |
| 2012. január 1. | 131 fő |
| 2013. január 1. | 136 fő |
| 2014. január 1. | 136 fő |
| 2015. január 1. | 130 fő |
| 2016. január 1. | 130 fő |
| 2017. január 1. | 132 fő |
| 2018. január 1. | 130 fő |
| 2019. január 1. | 125 fő |
| 2020. január 1. | 119 fő |
| 2021. január 1. | 117 fő |
| 2022. január 1. | 121 fő |
| 2023. január 1. | 113 fő |
| 2024. január 1. | 107 fő |
| 2025. január 1. | 105 fő |
Sárok településen működő postai szolgáltatások:
Sárok településen működő postaautomaták:
Sárok településen működő benzinkutak:
Sárok településen működő bankokfiókok:
Sárok településen működő ATM-ek:
Sárok településen működő bölcsödék:
Sárok településen működő Óvodák:
Sárok településen működő általános iskolák:
Sárok településen működő középiskolák:
Sárok településen működő gyógyszertárak:
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfő: 13:00 órától-17:00 óráig, kedd: 08:00 órától-12:00 óráig, szerda: 08:00 órától-12:00 óráig, csütörtök: zárva, péntek: 08:00 órától-12:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfő: 8.00-órától-16.00 óráig, kedd: 8.00 órától-16.00 óráig, szerda: 8.00 órától-17.00 óráig, csütörtök: 8.00 órától-16.00 óráig, péntek: 8.00 órától-16.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől péntekig: 08:00 órától-16.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfő-szerda-péntek: 08:00 órától-13:00 óráig, kedd-csütörtök: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: 8:00 órától 17:00 óráig. Szombaton és pihenőnapon: 9:00 órától-12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Sárok településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Mervai Ilona
Sárok településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Sárok településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Sárok településen működő orvosi ügyeletek:
Sárok településen működő templomok:
Sárok község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 109 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (117 fő) 93.16 százaléka. 27 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 24.77 százaléka, a teljes lakosság 23.08 százaléka.18 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 16.51 százaléka, a teljes lakosság 15.38 százaléka.4 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.67 százaléka, a teljes lakosság 3.42 százaléka.
7 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 6.42 százaléka, a teljes lakosság 5.98 százaléka.
43 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 39.45 százaléka, a teljes lakosság 36.75 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (109 fő) |
Arány a lakosok között (117 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 27 | 24.77 % | 23.08 % |
| Református | 18 | 16.51 % | 15.38 % |
| Evangélikus | 4 | 3.67 % | 3.42 % |
| ortodox | 3 | 2.75 % | 2.56 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 7 | 6.42 % | 5.98 % |
| Nem nyilatkozott | 43 | 39.45 % | 36.75 % |
A 2011-es népszámlálás során 119 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (132 fő) 90.15 százaléka. 55 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 46.22 százaléka, a teljes lakosság 41.67 százaléka.17 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 14.29 százaléka, a teljes lakosság 12.88 százaléka.8 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 6.72 százaléka, a teljes lakosság 6.06 százaléka.
32 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 26.89 százaléka, a teljes lakosság 24.24 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (119 fő) |
Arány a lakosok között (132 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 55 | 46.22 % | 41.67 % |
| Református | 17 | 14.29 % | 12.88 % |
| Evangélikus | 8 | 6.72 % | 6.06 % |
| ortodox | 3 | 2.52 % | 2.27 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 32 | 26.89 % | 24.24 % |
A 2001-es népszámlálás során 165 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (175 fő) 94.29 százaléka. 125 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 75.76 százaléka, a teljes lakosság 71.43 százaléka.23 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 13.94 százaléka, a teljes lakosság 13.14 százaléka.5 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.03 százaléka, a teljes lakosság 2.86 százaléka.
9 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 5.45 százaléka, a teljes lakosság 5.14 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (165 fő) |
Arány a lakosok között (175 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 125 | 75.76 % | 71.43 % |
| Református | 23 | 13.94 % | 13.14 % |
| Evangélikus | 5 | 3.03 % | 2.86 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 9 | 5.45 % | 5.14 % |
