Rédics - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Baglad, Belsősárd, Bödeháza, Gáborjánháza, Gosztola, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Resznek, Szijártóháza, Zalaszombatfa.

Rédics első írásos említése 1237-ből származik "Reduch" néven, amikor a Türje nemzetség birtokaként szerepelt az oklevelekben. A középkor során a település folyamatosan lakott volt, Zala vármegye részeként számos nemesi család birtokolta. A török hódoltság idején a falu súlyos megpróbáltatásokat élt át, többször is elnéptelenedett a pusztítások miatt. Az 1700-as évek elején kezdődött meg újra a település intenzívebb benépesülése és gazdasági fejlődése. A 18. század végére már jelentős számú lakossal rendelkezett, és ismét virágzó falunak számított. A római katolikus templom, mely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült, 1858-ban készült el, és a falu szellemi központjává vált. A 19. század végén, pontosabban 1890-ben épült meg a Zalaegerszeg–Rédics vasútvonal, mely jelentősen hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. A 20. század elején mezőgazdasági jellegű falu maradt, de a közlekedési adottságai révén egyre fontosabbá vált a térségben. A második világháború után, a szocializmus időszakában, Rédics is a kollektivizálás útjára lépett, de megőrizte határ menti jellegét. Napjainkban fontos határátkelőhelyként funkcionál Szlovénia felé, és dinamikusan fejlődő zalai település.