Rábapaty - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Jákfa, Ölbő, Zsédeny.

Rábapaty első írásos említése 1227-ből származik Poth néven a Váradi Regestrumban, majd 1264-ben már Paty néven említik. Kezdetben királyi birtok volt, majd a helyi Paty család, később a Nádasdy, Csorna, Batthyány és Jankovich famíliák tulajdonába került. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, újjáépítése és benépesítése a 18. század elején indult meg. A római katolikus plébánia 1732-ben alakult újjá, majd 1749 és 1755 között épült fel a barokk Szent István király templom. A település hosszú időn keresztül agrárjellegű volt, melynek életében a Rába folyó közelsége és az általa biztosított lehetőségek meghatározóak voltak. A 19. század második felében, 1871-ben adták át a Győr-Szentgotthárd vasútvonalat, amely Rábapatyon is áthaladt, fellendítve a helyi gazdaságot. A 20. század elején a körjegyzőség székhelye lett, ami növelte a település jelentőségét a környező falvak számára. A két világháború és az azt követő szocialista időszak, különösen a kollektivizáció jelentős társadalmi és gazdasági változásokat hozott Rábapaty életébe. A 20. század második felében, 1973 és 1990 között Cseresznyéspuszta, Gyarmat és Rábapaty közös tanácsi irányítás alá tartozott. A rendszerváltás után a település önálló önkormányzatot alakított, és azóta is igyekszik megőrizni helyi identitását és fejlődni.